Harari: Egy antidemokratikus Izrael sem lenne olyan, mint az orbáni rendszer

  • narancs.hu
  • 2023. február 24.

Külpol

Az izraeli történész szerint katasztrófa fenyegeti országában a jogállamot, ennek jelei pedig kísértetiesen hasonlítanak a magyar viszonyokra.

Yuval Noah Harari szerint katasztrófa fenyegeti országában a jogállamot, de hiába tartanak tőle sokan, még egy antidemokratikus Izrael sem lenne olyan, mint az orbáni rendszer – a jeruzsálemi Héber Egyetem világhírű történészprofesszorának Washington Postban megjelent írását a HVG360 szemlézte.

Harari véleménye szerint négy ponton látható eltérés a két rezsim között. Egyrészt Magyarország az Európai Unió tagja és az is akar maradni, így viszont az uniós intézmények és törvények megkötik a Fidesz kezét. Másrészt az Orbán-kabinet joghatósága a magyarokra terjed ki, ezzel szemben, bár a demokratikus izraeli kormányok sem bántak éppen kesztyűs kézzel a megszállt területeken élő sok millió palesztinnal, helyzetük csak még rosszabb lenne, ha megsemmisülne a demokrácia. 

Továbbá a magyar lakosság elöregedőben van, a hatalmat főleg idős, jobboldali emberek támogatják, Izraelben viszont rengeteg a fiatal radikális, sokan közülük katonai jártasságot is szereztek. Mindemellett a történész úgy véli, Magyarország hadereje jelentéktelen, míg Izrael lényeges katonai hatalom, van nukleáris csapásmérő ereje és igen kiváló kiberfegyverzete, amit bárhol be tud vetni a világban.

Harari szerint mindebből következik, hogy ha sikerül a szélsőséges izrael koalíció terve, akkor igen nehéz választásra kényszerülnének az ország külföldi barátai, a zsidó közösségek és főként maguk az izraeliek, mivel a hatalom nyaktörő sebességgel hagyja jóvá a törvényeket, amelyek célja csupán az, hogy a kormány bármilyen jogszabályt el tudjon fogadtatni. A szép szavak ellenére a történész meggyőződése, hogy ez a felfogás kizárólag a választási többségre épül, és gyakorlatilag a korlátlan többségi diktatúrával azonosítja a demokráciát.

„Nem tudni, mi akadályozná meg a mostani kormányt, vagy akár a következőket az új jogrendben, hogy ne zárjanak be ellenzéki lapokat, ne tiltsák meg a sztrájkot, ne számolják fel a tudomány és oktatás szabadságát, ne nyilvánítsák bűncselekménynek a melegséget,

ne helyezzék törvényen kívül az arab pártokat és legfőbbképpen: ne módosítsák úgy a választási feltételeket, hogy soha nem veszíthessenek az urnáknál” – fogalmazott Harari a cikkben, hozzátéve, ilyen keretek között semmilyen mechanizmus nem korlátozná a Netanjahu-rezsim hatalmát. 

Harari a cikkben arról is ír, bár idáig azt gondolta, otthon kell maradnia, mert segítenie kell megváltoztatnia a dolgokat, ám most már kételkedik abban, hogy dolgozhat olyan helyen, ahol nem védik a kisebbségi jogokat és hiányzik a szólásszabadság.

Az izraeli történésszel, a Sapiens, a Homo Deus és a 21 lecke a 21. századra című könyvek szerzőjével lapunk 2021-ben készített interjút. A beszélgetés itt olvasható el:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.