Határozottabb Kína-stratégiára van szüksége az EU-nak a kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint

  • narancs.hu
  • 2020. május 25.

Külpol

"A szemünk előtt zajlik, amiről az elemzők régóta beszélnek", az Egyesült Államok vezető szerepének végét, és egy ázsiai vezetésű század kezdetét jósolva.

Mivel egyre több jel mutat arra, hogy a globális hatalom központja az Egyesül Államokból keletre tevődik át, az Európai Uniónak az eddiginél sokkal határozottabb stratégia kialakítására van szüksége Kínával kapcsolatban – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn, a német nagykövetek szokásos éves konferenciáján elmondott beszédében.

"A szemünk előtt zajlik, amiről az elemzők régóta beszélnek", az Egyesült Államok vezető szerepének végét, és egy ázsiai vezetésű század kezdetét jósolva – emelte ki online elmondott beszédében az uniós diplomácia vezetője.

Véleménye szerint a koronavírus okozta világjárványt fordulópontnak lehet tekinteni a gazdasági, biztonsági és technológiai szempontokat jelentő globális hatalom nyugatról keletre történő áthelyeződését illetően. A két oldal közötti döntés növekvő nyomást gyakorol az unióra –hangsúlyozta

Az Európai Uniónak saját érdekeit és értékeit kell követnie, és el kell kerülnie, hogy az egyik, vagy a másik oldal eszközévé váljon. Kína egyre erősebb és magabiztosabb, növekedése lenyűgöző és tiszteletet vált ki, ugyanakkor számos kérdést is felvet és bizonyos területeket tekintve félelmet kelt. Brüsszel és Peking közötti kapcsolatoknak a bizalmon, az átláthatóságon és a kölcsönöségen kell alapulnia, ez azonban nem mindig volt és van így – figyelmeztetett.

Az EU-nak "csak akkor van esélye" Kínával szemben, ha közös és átfogó megközelítést alkalmaz. Ennek érdekében határozottabb stratégiára van szükség Kínával összefüggésben az unió sebezhetőségének és különböző természetű függőségének kezelésére. Emellett jobb kapcsolatokat kell ápolni a demokratikus Ázsia többi részével. Több figyelmet és energiát kell fektetni az Indiával, Japánnal, Dél-Koreával és más országokkal folytatott együttműködésre – tette hozzá.

Borrell kijelentette az uniónak őszinte vitára van szüksége arról is, hogyan viszonyuljon egy olyan Oroszországhoz, amely biztonsági kihívást jelenthet a közös európai biztonságra nézve. Az Oroszországgal szembeni határozottság és a szankciókat illetően egyensúlyra, számos, főként gazdasági területeket érintő kérdést tekintve pedig jobb megértésre és a bizalomépítésre van szükség- tette hozzá az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.