Hollandiában már gyűlöletbeszédnek számít egy palesztinpárti szlogen

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. május 22.

Külpol

A parlament megszavazta „a folyótól a tengerig” palesztinpárti szlogen használatának büntethetőségét. 

A holland parlamenti képviselők támogatták azt a javaslatot, amely bűncselekménnyé nyilvánítaná „a folyótól a tengerig, Palesztina szabad lesz” szlogen skandálását.

Az indítványt a Geert Wilders vezette radikális jobboldali Szabadságpárt (PVV) nyújtotta be szavazásra, azzal érvelve, hogy a jelmondat erőszakra való felhívásnak minősül. A jelmondat arra utal, hogy az ezt skandálók szerint a szabad palesztin államot a Jordán folyó és a Földközi-tenger között, vagyis jórészt Izrael területén kellene létrehozni.

Rövid időn belül ez már a második alkalom, hogy a holland képviselőház vitát folytatott az antiszemitának vélt szlogennel kapcsolatban. Korábban a parlamenti többség megszavazta Diederik van Dijknek, a Református Politikai Párt politikusának javaslatát, amely megkönnyíti az ügyészség számára, hogy bűncselekménynek tekintse a jelmondat használatát a palesztinpárti tüntetéseken. Dilan Yesilgöz ügyvivő igazságügyi miniszter, a jobbközép Szabaddemokrata Néppárt politikusa erre reagálva jelezte, hogy az ügyészségre kívánja bízni a döntést a kérdésben.

Geert Wilders üdvözölte a szavazás eredményét, de az új kormánykoalíció pártjai megosztottak a kérdésben. A Pieter Omtzigt vezette Új Társadalmi Szerződés (NSC) jobbközép párt az intézkedés ellen szavazott, azzal az indokkal, hogy az veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.

„A politikusok nem léphetnek a bírák szerepébe azzal, hogy olyan kijelentések listáját állítják össze, amelyek szerintük bűncselekménynek minősülnek” - nyilatkozta Sandra Palmen, az NSC képviselője.

Tavaly az amszterdami fellebbviteli bíróság egy palesztinbarát aktivista ellen indított perben úgy döntött, hogy a "folyótól a tengerig, Palesztina szabad lesz" szlogen használata nem sért törvényt. A bíróság úgy ítélte meg, hogy "nincs szó fenyegetésről, uszításról vagy gyűlöletkeltésről", amely a jelmondat használatából következne.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.