Az itáliai Campania régióban évek óta nem vagy nem elég hatékonyan működnek a hulladékot feldolgozó és megsemmisítő üzemek. Ennek következtében egyre több szemét (összesen 110 ezer tonnát említenek a helyi lapok) gyülemlett föl a lerakóhelyeken, telepeken, konténerekben, majd az utcákon, s ennek következményei vannak: bűz, szennyeződő levegő, patkányok, kórokozók, fertőzésveszély. A helyi önkormányzat időről időre "ideiglenes" megoldásokkal él, például megnyit vagy újranyit kisebb-nagyobb szeméttelepeket. A legutóbbi botrányt is egy ilyen eset váltotta ki. Miután december közepe óta már vagy százszor riasztották a tűzoltókat a felgyújtott kupacok miatt, az önkormányzat (egy nyáron hozott vésztörvényre hivatkozva) úgy döntött, hogy újra megnyit Nápoly egyik elővárosában, Pianurában egy körülbelül tíz éve bezárt telepet, amit egyébként épp azért zártak be, mert veszélyes hulladék is volt a területén. Csakhogy a környék azóta beépült, a lakosság engedetlenséget tanúsít, és ez végképp betett a szemétfeldolgozásnak. Karácsony előtt néhány nappal leállt a szemétszállítás. A Prodi-kormány a hadsereget utasította a takarításra, valamint felkérte a többi régiót, hogy fogadják be a hulladék egy részét, de jó néhány (jellemzően északolasz) vezetés kapacitáshiányra hivatkozva megtagadta a segítségnyújtást. Amelyik (jellemzően déli) régiónak volna kapacitása, ott hol a helyi vezetők protestálnak, hol a nép.
Okok
De mi okozza mindezt? A helyi bűnszövetkezet, a camorra? A megfélemlített lakosság? Valamilyen össznépi szabotázs? Úgy tűnik, ezek mind, együtt.
Ami a camorrát illeti, biztosan van köze a szemét felhalmozódásához. A camorra laza szálakkal összekapcsolódó klánok halmaza, amely a szicíliai maffiához hasonlóan a drogkereskedelem, a prostitúció és a feketegazdaság legkülönbözőbb ágazataiban tevékenykedik. Az ökomaffia jól ismert jelenség Olaszországban, egy tanulmányból (Rapporto ecomafia, 2007) kiderül, hogy országszerte a hulladékfeldolgozó iparban részt vevő, hivatalosan bejegyzett vállalatok 10 százaléka köthető valamilyen módon a szervezett bűnözéshez. Nápolyban és környékén a camorra "tagjaiként" számon tartott klánok már több mint egy évtizede mindent elkövetnek azért, hogy a hulladéklerakó és -feldolgozó létesítményeket a kezükben tartsák, ám a nagy üzletet nem ezek működtetése jelenti, hanem az, hogy az észak-olaszországi iparvidékeken keletkezett ipari hulladékot elszállítsák. Szemlátomást nem áll érdekükben, hogy az ilyen szemetet biztonságos körülmények között tárolják, illetve dolgozzák fel: az ipari hulladékot többnyire - mivel ez a rövid távon költséghatékonyabb eljárás - szeméttelepeken helyezik el. A bűnszövetkezettel összefüggő cégek becslések szerint évi 6 milliárd euró haszonnal dolgoznak.
Tehát a mostani helyzet nagyban köthető a camorrához, valamint ahhoz, hogy az önkormányzatok és a lakosság aktívan vagy passzívan együttműködik vele. De azért ennél többről van szó: a campaniai vezetés, az egyes önkormányzatok és a kormány sorozatos mulasztásairól vagy sikertelen akcióiról. Például különös, hogy noha Campania más délolasz régiókkal egyetemben sokkal kevesebb (háztartási) hulladékot termel, mint az északi és középső régiók, mégis többet költ a feldolgozására, elszállítására. Ez számokban így fejeződik ki: az egy főre eső hulladéktermelés északon 533 kiló évente, a középső régiókban 633, Campaniában csak 485, ennek ellenére egy tonna hulladék összegyűjtése és megsemmisítése 178 euróba kerül, szemben az országos átlag 158 eurójával. Campaniában a városi (háztartási és más nem veszélyes) hulladék 10 százalékát gyűjtik differenciáltan, míg északon átlagosan 38,1 százalék ez az arány.
A campaniai hulladék többségével tehát annyi történik, hogy szétválogatják száraz, illetve nedves tömbökre, és ezeket elégetik. Azaz elégetnék, ha lenne elég hulladékfeldolgozó üzem a régióban, és ezek működnének. 2004-ben egy vizsgálat révén bezártak egy üzemet, mert nem az előírásoknak megfelelően működött. Ennek nyomán hat másik is lebukott. A régiót irányító adminisztráció már 1997 júliusában tervet készített három újabb szemétégető megnyitására, de ezek közül egyik sem működik. A megoldás újabb szeméttelepek, ideiglenes emésztőgödrök megnyitása volt. A már szétválogatott "száraz" hulladékot öszszepréselik, és az erre kijelölt területeken tárolják. Az ilyen, ökolabdáknak csúfolt hulladékból 2007 szeptemberére 4,5 millió tonnányi halmozódott fel.
A szemétügy évek óta rendkívül kellemetlen imázst kölcsönöz nemcsak Nápolynak és a régiónak, hanem egész Olaszországnak. 2004-ben óriási belföldi botrányt okozott "A halál háromszöge" című tanulmány, amely a The Lancet Oncology brit orvostudományi folyóiratban jelent meg. Ez azt állítja, hogy az elmúlt évtizedben a Campaniában és azon belül is három településen és környékükön összegyűlt hulladéknak rákkeltő hatása is van. Az írás főképp a májrákos megbetegedések számának ugrásszerű növekedésére hívja fel a figyelmet.
A szemétfeldolgozás egyik fontos szektora lenne a szelektálás és az újrahasznosítás, ám ennek minimális követelményeit Campaniában egyetlen provincia (járás) sem érte el. A legjobban Benevento provinciája teljesített, 12 százalékkal.
Következmények
Nápolyban továbbra is zajlanak a tüntetések, főképp a botrány "fészkében", Pianurában. A helyiek blokádokat állítottak fel, elállták az utakat, ahol a szemétszállító kamionok vagy a hadsereg buldózerei közlekednének - a rendőrség többször is könnygázt vetett be. A lakók úgy gondolják, minden újabb szeméttelep megnyitásától csak tovább gyűrűzne a probléma. Eközben a helyi rendőrkapitány arról nyilatkozik, hogy az előállt helyzet nemcsak a camorra és a városvezetés, hanem minden helyi bűne: egyszeri eltakarítással, bármennyibe is kerül, semmit sem lehet megoldani, szemléletváltásra van szükség.
2008 első napjaiban Romano Prodi arra kérte a régiókat, hogy fogadjanak be valamennyit a Campaniában felhalmozódott hulladékból. Szardínia elnöke, Renato Soru a kevés együttműködő között van, ezért tüntetők ezreivel kénytelen szembenézni, akik - mi mással? - szeméttel dobálták meg, és a napokban megpróbálták felgyújtani a házát. Szicília vonakodva bár, de ráállt, hogy befogadjon 1500 tonna nem veszélyes szárazhulladékot (ez Palermo kétnapi termésének felel meg), mégis ezrek tiltakoztak az Empedocle kikötőben, amikor megérkeztek a kamionokat szállító hajók. "Minden vita fölösleges és meddő - reagált a szicíliai elnök, Salvatore Cuffaro. - A szicíliai nép mindig segítőkész volt, és most is segítünk, mert vészhelyzet van." Prodi élesen bírálta a tüntetőket és az elzárkózó régiókat: szerinte a nápolyi szemét eltakarítása közös nemzeti érdek, és az a legkevesebb, hogy minden régió szolidaritást vállal. De a kormányfő régi ellenfele, az alvilági kapcsolatairól hírhedt volt miniszterelnök, Silvio Berlusconi is együttműködésre szólított fel, mondván, hogy a campaniai régió a harmadik világ szintjére süllyedt. A történtekért a politikai felelősséget egyikük sem vállalta.
