Húsvét után dönthet a német bíróság a volt katalán elnök kiadatásáról

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. március 26.

Külpol

Közben ezrek tüntetnek Barcelonában a menesztett elnök mellett.

Várhatóan húsvét után döntenek a németországi Schleswig-Holstein tartomány hatóságai, hogy kiadják-e Spanyolországnak Carles Puigdemont volt katalán elnököt.

A tartomány főügyész elmondta: kiadatási ügyekben legalább 60 napi őrizetben lehet tartani az eljárás alá vont személyt. Ilyen hosszú időre valószínűleg nem lesz szükség, de húsvét előtt sem várható döntés.

A katalán politikust vasárnap vették őrizetbe a német-dán határon a spanyol legfelső bíróság pénteken kiadott európai elfogatóparancsa alapján, és a határ térségében fekvő Neumünster büntetés-végrehajtási intézetében helyezték el. Így első lépésként a helyi bíróságnak kell foglalkoznia ügyével. Hétfőn vezetik a bíróság elé, amelynek meg kell vizsgálnia személyazonosságát és meg kel indokolnia őrizetben tartását. Az is előfordulhat, hogy rögtön szabadlábra helyezik, de ez nem valószínű. Amennyiben Carles Puigdemont őrizetben marad, a következő lépésben a tartományi főügyészségnek meg kell vizsgálnia, hogy a volt katalán elnököt ki lehet-e adni a spanyol hatóságoknak.

A német sajtóban megszólaltatott szakértők szerint az a legfontosabb kérdés, hogy a német jog szerint is bűncselekmény-e mindaz, ami miatt Spanyolországban felelősségre akarják vonni. A politikust lázadással és közpénz hűtlen kezelésével vádolják. A lázadás spanyol büntetőjogi fogalma a német büntetőjogban leginkább a hazaárulásnak felelhet meg. Ez a tényállás a szövetségi állami berendezkedés erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel történő megzavarására vagy megváltoztatására irányuló cselekményt jelent. Előfordulhat, hogy a volt katalán elnököt végül csak a közpénz hűtlen kezelésére vonatkozó vádra hivatkozva adják ki Spanyolországnak, és ezért csak ezzel a váddal állíthatják bíróság elé – mondta több német szakértő.

Amennyiben a schleswig-holsteini főügyészség arra a megállapításra jut, hogy Carles Puigedmont kiadható Spanyolországnak, a végső döntést a tartományi felsőbíróság hozza meg.

A spanyol legfelső bíróság a tavaly október 1-jén alkotmányellenesen megtartott függetlenségi népszavazás megrendezése és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt emelt vádat Carles Puigdemont ellen, aki október végén, leváltása után elhagyta az országot. Önkéntes száműzetésében többször kifejtette, hogy szerinte nem részesülne igazságos bírósági eljárásban Spanyolországban.

Vasárnap ezrek tüntettek Puigdemont mellett Barcelonában, és utcai összecsapások törtek ki annak hírére, hogy a német hatóságok letartóztatták a menesztett katalán elnököt.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.