Közös levélben fejezte ki tiltakozását Ciszjordánia jelentős részeinek tervezett izraeli annektálása ellen huszonöt európai ország több mint ezer parlamenti képviselője.
A szerdán nyilvánosságra hozott levél 1080 aláírója felszólította Izrael vezetését, hogy mondjon le a tervről, amely "gyakorlatilag állandó ellenőrzést teremtene a töredezett palesztin területek felett, megfosztaná a palesztinokat mindenféle szuverenitástól, illetve megágyazna újabb jelentős területek elcsatolásának".
Határozott fellépésre kérték az európai vezetőket, és figyelmeztettek, az annexió végzetes lenne a közel-keleti konfliktus békés rendezése, a kétállami megoldás szempontjából.
"A megfelelő válasz hiánya a nemzetközi jog alapelveinek figyelmen kívül hagyására bátorítana más, területi követelésekkel rendelkező államokat" - hangsúlyozták. Magyarországról Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője csatlakozott a levélhez aláíróként.
Kedden António Guterres, az ENSZ főtitkára is óva intette Izraelt az annexiótól, mondván, az a térség destabilizációjával járna.
Az izraeli kormánykoalíciós megállapodás értelmében Benjámin Netanjahu miniszterelnök az Egyesült Államokkal egyeztetve július 1-jén megkezdheti az elcsatolás előkészítését. A nemzetközi közösség nagy része óva intette az izraeli kormányt attól, hogy a zsidó állam bekebelezze ezeket a területeket, felhívva a figyelmet, hogy a terv várhatóan nem békét, hanem erőszakot szül.
Ha Izraelről van szó, az EU és Amerika most sem ért egyet
A külpolitikai biztos szerint továbbra is nemzeti jogba ütközik Ciszjordánia annektálása. Az Európai Unió álláspontja az 1967-ben elfoglalt palesztin területek helyzetével kapcsolatban változatlan: nem ismeri el az Izrael fennhatóságát a megszállt ciszjordániai terültek felett - idézte az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét az MTI.
