Irán drónokat, rakétákat ígér Oroszországnak

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. október 18.

Külpol

Hétfőn még úgy volt, hogy nem iráni drónokkal támadták Ukrajnát az oroszok.

Irán szárazföldi célok leküzdésére alkalmas rakéták és további drónok leszállítását ígérte meg Oroszországnak – közölte kedden két magas rangú iráni tisztségviselő és két diplomata.

Az egyezséget október 6-án kötötték Mohamad Mokber első iráni alelnök, valamint az iráni Forradalmi Gárda két magas rangú tisztségviselője és a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács egyik tagja moszkvai látogatásán.

„Az oroszok több drónt és a nagyobb pontosságú iráni ballisztikus rakétákat kértek, különösen a Fateh és Zolfaghar rakétatípusokból” – mondta az egyik iráni diplomata. Mindemellett visszautasította azt a nyugati értékelést, hogy az ügylet sértené az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ös határozatát.

„Nem az eladó dolga, hogy hol fogják bevetni őket. Ellentétben a Nyugattal, mi nem fogjuk pártját senkinek sem az ukrajnai válságban. A válság diplomáciai rendezését akarjuk” – tette hozzá a diplomata.

Az egyik iráni tisztségviselő szerint Oroszország több száz rakétát akar vásárolni, a többi között közepes hatótávolságúakat is. Hozzátette, hogy hamarosan le is fogják szállítani ezeket.

Egy az ügyre rálátással bíró egyik nyugati tisztségviselő megerősítette az értesülést, mondván, hogy van egy megállapodás Irán és Oroszország között földi indítású, szárazföldi célok megsemmisítésére alkalmas rövid hatótávolságú rakéták szállítására, ideértve a Zolfaghar típust.

Ukrajna nemrég jelentette, hogy Oroszország iráni gyártmányú, Sahíd-136 típusú iráni önmegsemmisítő drónokat vet be támadásai során. Ugyanakkor

az iráni külügyi szóvivő hétfőn tagadta, hogy a teheráni rezsim harci drónokat küldött Oroszországnak,

az ilyen állítások mögött szerinte politikai megfontolások állnak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.