Irán elfogatóparancsot adott ki Donald Trump ellen, és az Interpol nemzetközi rendőri szervezet segítségét kérte az amerikai elnök és több tucat washingtoni tisztségviselő kézre kerítéséhez, akiket a januári bagdadi dróntámadás végrehajtásával vádol, amely végzett Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával - jelentette be Ali Alkaszimer teheráni ügyész hétfőn, akit az ISNA állami hírügynökség idézett.
Alkaszimer közölte, hogy gyilkossággal és terrorizmussal vádolják Trumpot és azt a több mint 30 másik tisztségviselőt, akiknek Irán szerint közük volt a január 3-i amerikai légicsapás elkövetéséhez.
Az ügyész az amerikai elnök kivételével nem említette név szerint a többi vádlottat, de hangsúlyozta, hogy Irán nem hagy fel az eljárással Trump ellen azt követően sem, hogy lejár az elnök hivatali ideje.
A lyoni székhelyű Interpol egyelőre nem válaszolt a megkeresésre.
Alkaszimer szerint Irán azt kérte az Interpoltól, hogy a legkeresettebb személyekre vonatkozó, úgynevezett piros jelzéssel adjon ki körözést. Szakértők szerint nem valószínű, hogy a rendőri szervezet eleget fog tenni Teherán kérésének, mivel irányelvei között szerepel az, hogy nem járhat el politikai természetű ügyekben.
Miközben Trumpot aligha fenyegeti őrizetbe vétel veszélye az iráni elfogatóparancs alapján, a lépés jól mutatja, hogy milyen mértékben fokozódott a feszültség Teherán és Washington között, amióta az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a többhatalmi atomalkuból 2018 májusában, majd két évre rá végzett Kászem Szulejmánival.
Jól jár Trump Szulejmáni kilövésével és az iráni izmozással?
Donald Trump szerdai bejelentésével, hogy nem ad katonai választ az iraki bázisok elleni iráni rakétatámadásokra, a közvetlen háborús veszély (egyelőre) elhárult. De Trump ezzel csak egy főleg saját maga által generált válság széléről rántotta vissza a világot. Mi lehetetett az elnök motivációja Kászim Szulejmáni kilövésénél, és hogyan kapcsolódik mindez az amerikai belpolitikához?
