Irán rakétatámadását elhárította Izrael, de lövöldözésben többen meghaltak

  • narancs.hu
  • 2024. október 1.

Külpol

Helyi idő szerint este fél nyolctól Irán kétszáz rakétát lőtt ki Izraelre, Tel-Avivban pedig két fegyveres tüzelni kezdett egy villamosmegállóban az ott várakozó emberekre. 

Irán csaknem kétszáz rakétát lőtt ki Izraelre kedden este helyi idő szerint fél nyolc óta – írja a hvg.hu a Guardian és izraeli lapok tudósításai alapján. Az egész országban légiriadót rendeltek el. A szirénák megszólaltak Tel-Avivban és Jeruzsálemben is, és mindkét város fölött robbanások hallatszottak, ahogy a légvédelmi rendszer működésbe lépett.

A támadás első hulláma után újabb rakéták szálltak Jeruzsálem felé, de ezek más irányból érkeztek. 

A történtek miatt Izraelben leállt a légi közlekedés, Irak is lezárta a légterét.

Egy órával a támadás kezdete után országszerte bejelentették, hogy a légiriadónak vége, mindenki kijöhet az óvóhelyekről. Daniel Hagari, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője azt mondta, hogy nem érkezett jelentés sérültekről. Később arról beszélt, hogy az iráni támadásnak lesznek következményei, és az ország továbbra is készültségben van. 

Azt, hogy Irán támad, az IRNA hivatalos iráni hírügynökség is megerősítette. A ballisztikus rakétákat azért lőtték ki, mert így akart válaszolni a perzsa állam arra, hogy az izraeliek pénteken megölték a Hezbollah több tagját és vezetőjét, Haszan Naszrallahot.

Irán ENSZ-missziójának közleménye szerint a támadás „törvényes, racionális és legitim válasz” volt „a cionista rezsim terrorcselekményeire – amelyek az iráni állampolgárok és érdekek ellen irányultak, és megsértették az Iráni Iszlám Köztársaság nemzeti szuverenitását”.

A rakétatámadás előtt Tel-Aviv Jaffa negyedében lövöldözés zajlott, amelyben az első jelentések szerint négyen meghaltak és heten megsebesültek. A rendőrség szerint terrortámadás történt, két ember lőtt, mindkettőt „semlegesítették”. A helyi sajtó később már nyolc halálos áldozatról számolt be.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.