Irán tudna építeni atombombát, ha akarna

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. július 17.

Külpol

De egyelőre még nem döntötte el. 

Irán műszaki értelemben "képes atombombát építeni", de eddig még nem született döntés, hogy megteszi-e - közölte vasárnap Kamal Harrazi, Ali Hamenei ajatollah, az ország vallási és politikai vezetőjének egyik magas rangú tanácsadója.

Harrazi az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy "néhány napon belül képesek voltunk 60 százalékosra dúsítani uránt és könnyedén képesek leszünk 90 százalékos dúsítottságú uránt előállítására". Hozzátette, hogy az országnak megvannak "a műszaki lehetőségei atombomba előállításához, Irán azonban eddig még nem döntött erről".

Harrazi egyben kijelentette, hogy az iszlám köztársaság sosem fog alkudozni rakétaprogramjáról, sem pedig regionális politikájáról.

Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország 2015-ben szerződésben állapodott meg abban, hogy Irán nukleáris tevékenységének korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket. Donald Trump előző amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát az atomalkuból, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Erre válaszul Irán is felhagyott azzal, hogy tartsa magát a nemzetközi szerződésben rögzített kötelezettségeihez.

Teherán mindemellett ismételten tagadta, hogy atomprogramja katonai célt szolgálna, s hangsúlyozta, hogy az amerikai szankciók feloldása esetében visszatér az atomalkuban foglalt kötelezettségei teljesítéséhez.

A többhatalmi megállapodás újraélesztéséről Bécsben zajló tárgyalások március óta zsákutcába jutottak.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.