Első ízben decemberben tárgyalnának, jövő májusban vagy júniusban pedig döntenének is az EU menekültügyi reformjáról az uniós kormány- és államfők – írja a Bruxinfo. A menetrend Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke által közzétett napirendből derült ki.
E szerint az Európai Tanács december 14-15-i ülésen kerül majd először napirendre a téma, megállapodást Tusk a 2018. május 17-i vagy június 28-29-i tanácskozáson vár. A Bruxinfo forrásai megjegyzik, valószínűleg nem véletlen, hogy Tusk a jövő áprilisi magyar választások utánra időzítette a döntést.
Reconciling unity with dynamism: The Leaders’ Agenda and my invitation letter ahead of October #EUCO. https://t.co/B8H0ybFILU
— Donald Tusk (@eucopresident) 2017. október 17.
A menekültügyi reform több javaslatot tartalmaz – például a menekültügyi eljárásra vagy a menekültstátuszra vonatkozókat is –, legfontosabb eleme azonban az úgynevezett dublini rendszer átalakítása. A dublini rendszer határozza meg, hogy az EU területén beadott menedékkérelmek elbírálásáért melyik tagállam a felelős.
Az Európai Bizottság 2016 tavaszán tett javaslatot a rendszer megreformálására. Ennek volt része a menedékkérők tagállamok közötti állandó elosztása (ezt meg kell különböztetni az ideiglenes elosztástól, amely egy elfogadott határozat volt, ennek értelmében kellett volna Magyarországnak 1294 menedékkérőt átvennie Olaszországtól és Görögországtól).
A Bizottság eredeti javaslata azt tartalmazta, hogy ha egy tagállamban az arányos mérték 1,5-szeresét meghaladja a beadott menedékkérelmek száma, minden további menedékkérőt át kell helyezni a többi, alacsonyabb migrációs nyomás alatt lévő tagállamba. Aki nem hajlandó részt venni az elosztásban, menedékkérőnként 250 ezer eurós büntetésre számíthat.
| ||
A Tanácsban nagy valószínűséggel puhul majd a javaslat, a V4-ek például azt szeretnék elérni, hogy a menekültek átvételét a határvédelemhez vagy a migránsok visszatoloncolásához való erőteljesebb hozzájárulással is ki lehessen váltani.
A Tanácsból kiszivárgott információk szerint a formálódó megoldás ezt csak részben engedné meg, viszont évi 200 ezer főben limitálná az áthelyezhető menedékkérők számát. A büntetés mellett ugyanakkor jelentős forrásokkal ösztönözné is a tagállami kormányokat a részvételre.
Ha a tagállami vezetők tanácskozásán megállapodás születik is, a konkrét döntést a belügyminiszterek tanácsa hozhatja meg, és itt már elvben lehetőség van minősített többséggel is szavazni. A tanácsi álláspontot ugyanakkor el kell fogadtatni az Európai Parlament többségével is, ami várhatóan nem lesz egyszerű menet, mivel a képviselők a tagállamok közötti erősebb szolidaritást szorgalmazzák.
