Hétfőn megállapodás született a norvég és a lengyel kormány között az EGT/Norvég Alapok 2014-2021-es ciklusáról – írja az EUobserver. Frank Bakke-Jensen norvég EU-ügyi miniszter szerint október 25-én alá is írják a programok elindításához szükséges együttműködési megállapodást.
Norvégia (Izlanddal és Lichtensteinnel együtt) az uniós közös piachoz való hozzáférés fejében fizet fejlesztési támogatást az EU szegényebb tagállamainak, így Lengyelországnak és Magyarországnak is. A 2014-2021-es időszak legfőbb haszonélvezője Lengyelország, összesen 809 millió eurós támogatással. Ennek a 10 százaléka kerül civil szervezetekhez.
A lengyel vita
A Jog és Igazságosság (PiS) vezette lengyel kormány a magyarokhoz hasonlóan a civil pénzek elosztását kifogásolta, ezért akadoztak eddig a tárgyalások. Úgy vélték, az előző ciklusban a Bátory Alapítvány által végzett pályáztatás miatt túl sok pénz került a nők és a szexuális kisebbségek jogait védő szervezetekhez. A lengyel kormány ezért Orbánék mintáját követve beleszólást szeretett volna a civil alapkezelő kiválasztásába.
Az EUobserver cikke szerint a kompromisszumos megoldás értelmében az alapkezelő pályáztatása továbbra is a norvég félnél marad, a norvég kormányé lesz a végső szó. A civil pénzeket azonban két részre osztják, az egyik rész helyi vagy regionális szervezetek támogatására szolgál majd. Ezen szervezetek kritikájától valószínűleg kevésbé tart a PiS és Jaroslaw Kaczynski pártelnök.
A magyar vita
Arról még februárban írtunk, hogy nem igazán haladnak a magyar és a norvég kormány közötti tárgyalások. Magyarországra a 2014-2021-es időszakban 214,6 millió euró érkezne a norvég alapokból, ebből a civil pénzek aránya szintén 10 százalék. Azaz nagyjából 6,5 milliárd forintról megy a vita.
Jön a norvég-magyar visszavágó a civil pénzekért
Lázár János szerint a kormánynak vétójoga lesz a Norvég Civil Alap felett, a norvégok erről hallani sem akarnak. 6,5 milliárd forint a tét. A civil szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége vagy a külföldi pénzből is gazdálkodó NGO-k megbélyegzése talán hatásos fegyver lehet a kritikus hangok hiteltelenítésére.
Lázár János kancelláriaminiszter kijelentette, hogy a magyar kormány vétójogot szeretne magának a civil alapkezelő kiválasztásakor. Az előző hétéves ciklusban a civil pénzeket az Ökotárs Alapítvány vezette négyfős konzorcium kezelte, heves kormányzati támadások, és egy idő után hatósági vegzálások közepette. A norvégok viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a civil alap lebonyolítójának a kormánytól függetlennek kell lennie. Ha a civil pénzek miatt nem írjuk alá az együttműködési megállapodást, Magyarország a teljes, több mint 60 milliárdos támogatástól eleshet.
Az EGT/Norvég Alapok honlapja szerint a norvég kormány a 16 támogatott ország nagyjából felével írta már alá az együttműködési megállapodást. Látszólag tehát semmiről sem vagyunk lemaradva, bár arról csak magyar és lengyel viszonylatban szóltak a hírek, hogy a megállapodás a civil pénzek feletti vita miatt késlekedik.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy hol tartanak most a tárgyalások, és hogy el tudnak-e képzelni egy a lengyel megoldáshoz hasonló kompromisszumot. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
(A borítóképen Erna Solberg norvég és Beata Szydlo lengyel miniszterelnök Varsóban. Fotó: MTI/EPA/Rafal Guz)
