Izgalmas romániai államfőválasztás - Az erőskezű

  • Parászka Boróka
  • 2009. december 10.

Külpol

Bár az első forduló döntetlenje után minden ellene szólt, Traian Basescu vasárnap mégis elnyerte a jogot a duplázásra. Ha észvesztően kis különbséggel, úgy 70 000 szavazattal is. Ellenfelét, a szociáldemokrata Mircea Geoanat a liberális szavazók ütötték el a győzelemtől.

A nagy leszámolások kampánya után maradt minden a régiben. Nem változik az ellenzéki és kormánypártok közötti patthelyzet, ezért továbbra sem állhat fel új kormány, s így a válságkezelés sem kezdődhet meg. Politikai, gazdasági értelemben is megállt az idő, vergődik az ország. (A román válságkezelésről lásd cikkünket: Boc bukott, Magyar Narancs, 2009. október 29.) Az instabilitásban az állandóságot Traian Basescu képviseli, aki a hétvégi választásokon bravúrosan újra államfői mandátumot szerzett. Ilyen ismétlésre még nem volt példa Romániában, az eddigi elnökök népszerűsége mandátumuk ideje alatt törvényszerűen leromlott, s ők eltűntek a süllyesztőben, vagy a partvonalra szorultak.

A két héttel ezelőtti első forduló előtt korántsem volt egyértelmű, hogy Basescu ennyire virulens, életképes politikát és taktikát lesz képes vinni. A mögötte álló Liberális Demokrata Párt (PD-L) esélyei jók voltak, de biztos győzelmet nem ígértek. Az elnök kihívója, a szociáldemokrata (PSD) Mircea Geoana az elmúlt évben jól építkezett, és rendkívüli erőbedobással készült a választásra. A PSD megtett minden olyan gesztust, amire eddig nem volt hajlandó: különbékét kötött a vele következetesen szembenálló Liberális Párttal (PNL), és félretéve az évek alatt felgyülemlett konfliktusokat, sértődéseket, egyezségre jutott az RMDSZ-szel is. A magyar képviselet egykor a szociáldemokraták partnereként kormányzott, de csak hogy ezek bukásakor Basescu mellé álljon egy új koalíció érdekében. A PSD a cserbenhagyást sokáig nem bocsátotta meg; most mégis létrejött a választási szövetség. Az első forduló eredményei (Basescu: 32,4, Geoana: 31, Antonescu: 20, Kelemen Hunor 3,8 százalék) arra engedtek következtetni, hogy a román politikai élet kiegyensúlyozottá és többpólusúvá vált. A vártnál jobban szerepelt a liberális Crin Antonescu és az RMDSZ színeit viselő Kelemen Hunor; az előbbi egyenesen történelmi sikert könyvelhetett el. Antonescu a súlyos elgyengülésből hozta vissza a pártját, határozott, konfrontatív kommunikációval. Az RMDSZ jelöltje viszont több mint négyszázezer szavazattal kapott kevesebbet, mint az RMDSZ korábbi jelöltje, Frunda György 2000-ben, és kétszázezerrel kevesebbet, mint a legutóbbi államelnök-választásokon, 2004-ben a szervezet színeiben induló Markó Béla.

Első körös küzdelmek

Kelemen Hunor a magyar szavazókat az eddig hatásos kisebbségi sérelmi üzenetekkel igyekezett megszólítani, és tett néhány gesztust a román szavazók felé is, de nem tudta elhagyni az erdélyi magyar politikusok reflexeit. A magyarok számára nem volt elég magyar, a románokat meg arról nem győzte meg, hogy az országos témákban is tudna és akarna újat mondani. De nem a jelölt kvalitásain múlott ez az eredmény; mértékében és intenzitásában az egyik legjobban szervezett kampányon van túl az RMDSZ. Az erdélyi magyar szavazók elsősorban az RMDSZ mellett vagy ellen szavaztak, s Kelemen Hunort politikai hovatartozása alapján tette mérlegre a magyar közösség, nem járt ki neki a magyar jelölt esetében eddig megszokott egyértelmű támogatás. Különösen szembeszökő volt a székelyföldi szavazók távolmaradása az urnáktól. Míg a legutóbbi EP-választások idején itt jóval az országos fölött volt a részvételi arány, az első fordulóban tíz százalékkal az országos átlag alatt teljesítettek a helybeliek, a második fordulóban pedig a magyar lakta megyékben szinte a felére csökkent a részvétel a román többségű régiókhoz képest. A távolmaradás egyik oka az első fordulóban az volt, hogy az RMDSZ jelöltjét nem támogatta a Szász Jenő köré szerveződő Magyar Polgári Párt, és távolságtartóan nyilatkozott a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Tőkés László is. Míg az EP-választásokon a megszerezhető mandátumok reményében sikerült minimális konszenzusra jutnia az erdélyi magyar pártoknak, most nem volt min osztozni. A második forduló pedig már nem a pártszimpátiákról szólt a magyarok között, hanem az elnökjelöltekről. Az alacsony részvételi arány azt mutatja, hogy egyik román jelölt sem tudta megszólítani a magyar választókat.

A december 6-i eredmények azonban azt is jelzik, hogy képlékeny a többpólusú politikai erőtér. Bár mind a PSD-nek, mind Basescu demokratáinak erős a törzsszavazói bázisa, a győzelemről az ingadozók döntenek. Crin Antonescu és a liberális párt az első forduló után egy napot gondolkodott, majd a szocdemek mellett tette le a garast, azzal a feltétellel, hogy Mircea Geoana a pártfüggetlen nagyszebeni szász polgármester, Klaus Johannis miniszterelnökségét támogatja. Johannis politikai karrierje hajnalán a demokratákhoz állt közel, de kapcsolata Basescuval az utóbbi években megromlott, más pártok felé pedig nem kötelezte el magát, ezért is maradhatott hiteles a nagyszebeni sikerember. Csakhogy a liberális párt szavazói, akik az első körben oly fegyelmezetten szavaztak Antontescura, nem vették be a szociáldemokratákat. A PNL szimpatizánsai határozottan baloldalellenesek, eddig soha nem sikerült érdemi együttműködésre bírni őket a PSD-vel. Tudatában volt ennek a Demokrata Párt is, amely az elmúlt években mindent megtett azért, hogy megossza a liberálisokat: sok párttagot, köztük első vonalas politikusokat is átcsábított; sőt, a "liberális" jelzőt is ezért aggatta magára. Az első forduló után Basescu még egy lapáttal rátett a jobboldali identitáspolitikára; az eredmények azt bizonyítják, sikerrel. Hiába ígérte oda a PNL a liberális szavazatokat a független Johannissal megtámogatott Geoananak, szavazótáboruk harmada nem engedelmeskedett a felszólításnak és a masszívan kommunistázó Basescut választotta. Ugyanígy járt az RMDSZ is. Hiába kötött békét a szociáldemokratákkal egy jövendő kormánykoalíció reményében, a Kelemen Hunort támogatók - és ők a Szövetség kemény magja, akiket sem Tőkés, sem Szász nem tudott eltántorítani! - 51 százaléka szintén Basescut pecsételte a második fordulóban. Miközben Basescu pontosan az ellenkezőjét képviselte annak, mint amivel az RMDSZ, Szász Jenő Magyar Polgári Pártja, vagy Tőkés Magyar Nemzeti Tanácsa igyekszik megszólítani és megtartani saját bázisát. Basescu az autonómiaígéreteket többször - így a tusnádi nyári egyetemen - is félresöpörte, az önkormányzatokat erősítő, őket decentralizálással kecsegtető saját alternatíváját meg a magyar elemzők értékelték népszerűtlennek és elégtelennek. A magyar választóknak viszont bejött az elnök; rájuk is pozitívan hatott a populizmus és a nyakló nélküli kommunistázás. Így Basescu stabilan győzött Erdélyben, míg nagyon kis arányban Geoanaé lett Moldva, Munténia és a főváros is december hatodikán.

Engedetlen liberálisok

Az első és a második forduló között feszült volt a hangulat, de sorsfordító esemény nem történt. A kedélyeket leginkább egy Basescuról készített "leleplező" film felbukkanása borzolta. A 2004-es államelnöki kampány egyik helyszínén a nyerseségéről és szabadszájúságáról híres elnök a felvétel tanúsága szerint pofon vágott egy ifjoncot, aki szemtanúk szerint a szociáldemokrata Iliescu éltetésével provokálta őt. A Basescu-stáb hamisítással vádolta a film nyilvánosságra hozóit, akik öt éven át őrizték a felvételt, és csak az elnökválasztás hajrájában, egy taktikusan kiválasztott pillanatban tették hozzáférhetővé. Bár a dokumentum bejárta nemcsak az internetet, de a tévéket is, Basescu népszerűségét nem törte meg, sőt, a közjáték az "erőskezű államfő" imázsát erősítette. A záróhét másik nagy kampányeseménye az a tüntetéssorozat volt, amelyre Temesváron, Brassóban, Klaus Johannis városában, Nagyszebenben és Bukarestben került sor. Az 1989-es forradalmi események helyszínein "spontán" szerveződő akciók figyelmeztető jellegűek voltak, a szónokok egyértelműen utaltak arra, hogy amennyiben Geoana viszi el a második fordulót, új "narancsos forradalom" és tiltakozáshullám rengetheti meg Romániát. A politikai és társadalmi bizonytalanság növelésével való fenyegetőzés valószínűleg hatékony volt: pártszimpátiától függetlenül nagyon sokan várják, hogy új kormánya lehessen az országnak, és lendületbe jöjjön a hónapok óta stagnáló gazdasági, pénzügyi és adminisztratív élet.

A választást befolyásolta az is, hogy az első fordulóban az államelnök-választás mellett népszavazást is tartottak. A nem ügydöntő jelle-gű kérdés azt firtatta, vajon a választók támogatják-e a kétkamarás parlament összevonását és a képviselők számának csökkentését. Bár a válaszadók több mint hetven százaléka igennel voksolt, ez az eredmény csak arra kötelezi az államelnököt, hogy alkotmánymódosítást kezdeményezzen - a változtatásra a parlament kétharmadának is rá kell bólintania, majd a képviselők állásfoglalását újabb népszavazásnak kell megerősítenie. A procedúra olyan bonyolult és hosszadalmas, hogy a képviselet csökkentése a népszavazás eredményétől függetlenül költői kérdés marad. Arra viszont jó volt, hogy Basescu újabb populista érvekkel támadhassa riválisait. A látszat szerint Basescu csökkentené az állam kiadásait, korlátozná a politikai elit kiváltságait, míg ellenfele és annak támogatói - Geoana, a PNL, az RMDSZ - magánhasznuk védelmében ragaszkodnak a drága és működésképtelen képviseleti rendszerhez. Basescu nem tett mást ezen a választáson, mint változtatás nélkül megismételte eddigi sikeres kampányainak legfontosabb elemeit. Így lett övé az ország könnyebben megszólítható és mozgósítható fele, hiába fogott ellene össze eddig példátlan egyetértésben majd' az összes politikai párt.

*

A december 6-i eredmény megmentette, de meg nem erősítette Basescut. Ha nem sikerül hamar kormányt alakítani, előre hozott választásokat kell kiírni. A PD-L politikusai nem tudják megismételni azt, amit Basescu most véghezvitt, aki fellépésével, személyes tőkéjével nyert csatát. Az öntörvényű régi-új államelnöknek van vészforgatókönyve is: újra kiegyezik a PNL-lel és az RMDSZ-szel, és megint kísérletet tesznek a közös kormányzásra. Ha ez nem sikerül, akkor az a politikai erő fog győzni, amely a legnagyobb kompromisszumkészséggel a legtöbb szövetségest tudja maga mellé állítani. Így vagy úgy, az RMDSZ fontos szerephez juthat a parlamenten belül, annak ellenére, hogy egyértelművé vált: szavazóbázisa drámaian csökken.

Neked ajánljuk