Kadirov szerint a csecsenek elfoglalták a mariupoli városházát

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. március 24.

Külpol

A csecsen vezető „banditáknak” nevezi az ukránokat.

Az orosz haderő oldalán harcoló csecsen csapatok kezére került a hetek óta ostromlott dél-ukrajnai Mariupol városházája, amelynek épületére kitűzték a zászlajukat is – közölte csütörtökön Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetőjének Telegram-oldalán.

„A fiúk rádión jelentették, hogy felszabadították a mariupoli városházát és kitűzték rá a zászlónkat” – írta Kadirov, akit a Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap idézett.

„Az életben maradt banditák nem akartak kockáztatni és elhagyták állásaikat, ahogy azt már megszokhatták, és menekülőre fogták” – tette hozzá bejegyzésében a csecsen vezető az ukrán kormányerőkre utalva.

Kadirov közölte azt is, hogy további csecsen alakulatok jelenleg több irányból haladnak a városban  – mint fogalmazott – „megtisztítva azt az azovi szennytől” . Kadirov ezzel az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov-ezredre utalt.

Kadirov közzétett egy telefonbeszélgetésről készült videófelvételt is, amely állítólag Adam Delimhanov orosz parlamenti képviselő és „a bátor” csecsen harcosok között készült.

Mariupolt már hetek óta ostromolják orosz alakulatok. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a városban csaknem százezer ember maradt víz-, áram- és élelmiszer-ellátás nélkül.

Azt, hogy ebben van-e több igazság, vagy abban a múlt heti, ukrán forrásból származó hírben, miszerint a csecsen alakulat nagy veszteségeket szenvedett, és már hazautazott, innen nehéz megítélni.

Az Egyesült Államok nem hagyná válasz nélkül, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna Ukrajnában – jelentette ki az amerikai elnök Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.

Joe Biden a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ. „A válaszunk arányos lenne” - hangsúlyozta. Véleménye szerint az orosz elnök a NATO megosztását akarta elérni az ukrajnai inváziójával, Vlagyimir Putyin azonban az ellenkezőjét érte el annak, amit akart. „Nem gondolta, hogy meg tudjuk őrizni ezt az egységet. A NATO még sosem volt ilyen egységes, mint az Oroszországgal szembeni fellépés és Ukrajna támogatása ügyében”  – fogalmazott az amerikai elnök, és hozzátette: a szankciók szigorú végrehajtásával fent kell tartani a nyomást Moszkván. 

„Felvetettem annak lehetőségét is, hogy Oroszországot ki kellene zárni a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportból (G20)” – közölte. Azt mondta, ha azonban olyan országok, mint Indonézia és mások nem értenek egyet Oroszország eltávolításával, akkor véleménye szerint Ukrajnának is meg kell engedni, hogy részt vegyen a G20-ak találkozóin.

Közölte továbbá: az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat. Azt mondta: világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy következményei lesznek, ha úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz. Kína tisztában van azzal, hogy gazdaságának jövője sokkal szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint Oroszországhoz – vélekedett Biden. Egyben reményét fejezte ki, hogy Kína nem nyújt segítséget a háború folytatásához Oroszországnak.

Biden megerősítette korábbi bejelentését, miszerint országa 100 ezer ukrán menekültet fogad be. Az Egyesült Államok egymilliárd dollár humanitárius segítséget nyújt az ukrajnai orosz támadások elől menekülőket befogadó országoknak.

Az ENSZ Közgyűlése nagy többséggel fogadta el csütörtökön az ukrajnai orosz hadműveletek leállítását sürgető határozatát.

A világszervezet közgyűlésének 193 tagjából 140 szavazott az Ukrajna által beterjesztett határozat elfogadására, amely – ellentétben az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntéseivel – nem bír kötelező erővel, de politikai nyomásgyakorlás eszköze lehet. 

Harmincnyolc ország – köztük Irán, Kína és India – tartózkodott és mindössze öt – Oroszország, Szíria, Fehéroroszország, Észak-Korea és Eritrea – szavazott nemmel a voksoláson. A határozat egyebek között „az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen irányuló ellenségeskedéseinek azonnal leállítását” követeli, különös tekintettel a civil lakosság és a polgári létesítmények, így például iskolák és kórházak, elleni támadásokra. A dokumentum ezenfelül felszólítja a moszkvai vezetést, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából.

A szöveg támogatói egyben kifejezték aggodalmukat egy lehetséges globális élelmezési válság miatt, tekintettel arra, hogy Ukrajna fontos szerepet játszik a világ gabonaexportjában. Némi felbolydulást keltett egy rivális határozat-tervezet, amelyet Dél-Afrika nyújtott be. Ez utóbbinak a szövege egyetlen szóval sem említette Oroszország agresszióját. Az ENSZ Közgyűlésének többsége azonban nem támogatta a szavazást erről.

Az egy évvel ezelőtt letartóztatott Andzelika Borys és Andrzej Poczobut fehéroroszországi lengyel kisebbségi vezetők azonnali szabadon bocsátását szorgalmazta csütörtökön egyhangúlag elfogadott határozatában a lengyel szejm.

A határozat szerint a lengyel alsóház szolidáris a fehéroroszországi rezsim által üldözött honfitársaival, azonnali szabadon bocsátásukat követeli, és egyben követeli a Fehéroroszországban élő lengyel kisebbség jogainak tiszteletben tartását is.

A parlamenti képviselők felszólították a demokratikus világ kormányait, hogy nemzetközi szinten, határozottan lépjenek Borys és Poczobut szabadulása érdekében.

Andzelika Boryst, a Fehéroroszországi Lengyelek Szövetségének (ZPB) elnökét tavaly március 23-án vették őrizetbe a fehérorosz Grodno (Hrodna) városában. Két nappal később vették őrizetbe Andrzej Poczobut újságírót, a ZPB elnökségi tagját is.

A fehérorosz főügyészség tavaly márciusban „nemzeti és vallási gyűlölet szítása" címén indított ellenük büntetőjogi eljárásokat, a vádak alapján akár 12 éves szabadságvesztés is kiszabható.

A lengyel kormány és a fehéroroszországi jogvédő szervezetek politikailag motiváltnak minősítették a kisebbségi vezetők elleni bűnügyi eljárást, mindazonáltal a Borys és Poczobut szabadon bocsátását célzó diplomáciai erőfeszítések eddig nem hozták meg a kívánt eredményt.

Lukasz Jasina, lengyel külügyi szóvivő szerdán közölte: nem a legjobb a két kisebbségi vezető egészségi állapota. Korábbi értesülések szerint Borys komoly egészségügyi problémákkal küszködik, állapota a letartóztatás rossz körülményei miatt is romlik. Poczobut egészségügyi problémáira pedig a felesége figyelmeztette a közvéleményt.

Varsóban csütörtökön a Lukasenka-rendszer foglyainak szánt, egyik fővárosi parkban felállítandó emlékmű modelljét mutatták be Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető jelenlétében. Az alkotók szerint az emlékműhöz éppen Poczobut, Borys, valamint  a 11 év börtönre elítélt Marija Kalesznyikava fehérorosz ellenzéki vezető sorsa adott ihletet.

 

Leadkép: a Maxar Technologies által közreadott műholdfelvétel megsemmisült lakóépületekről a dél-ukrajnai Mariupolban. Fotó: MTI/AP/Maxar Technologie

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk