A nemzetközi közösség lapzártakor hajthatatlannak tûnik: a háborús bûnökkel vádolt Radovan Karadzùic lemondott, ezt állítólag levélben is megerõsítette - bár a boszniai szerbek szerint ez másként van -, és semmilyen tisztséget nem visel a boszniai Szerb Köztársaságban. Nem utasíthat, nem tárgyalhat - huss, megszûnt létezni, szeretnék hinni. Az IFOR pedig - vagy aki megtalálja - adja le a hágai bíróság portáján.

Megint mindenki másképp tudja: Carl Bildt, a nemzetközi közösség láncfûrésszel borotválkozó boszniai fõmegbízottja állítja, hogy kapott egy levelet a háborús bûnös Radovan Karadzictól, ami szerint a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnöke lemondott tisztségérõl, munkáját ezentúl Biljana Plavsic alelnök végzi el. Plavsic alelnök nem cáfol, de pontosít: õ csak ideiglenesen vette át a feladatok végzését a körözött elnöktõl. Belgrád nem pontosít: nemes egyszerûséggel úgy látják, hogy a háborús bûnös Karadzic egyszerûen eltûnt a boszniai szerbek életébõl.

Vasárnapig a történet arról szólt, hogy a háborús bûnös Karadzic (távollétében kezdõdött meg pere Hágában) csupán a nemzetközi tényezõkkel tárgyalni küldi maga helyett Plavsic alelnök asszonyt, az elnök viszont õ marad (MaNcs, 1996. május 23.). Ez senkinek sem tûnt annyira jó ötletnek, és nem csak azért, mert nincs köztük különbség: a békés Balkánról álmodozó nyugati hatalmak eltökélni látszottak, hogy - ha már képtelenek a háborús bûnösök felett ítélkezõ hágai bíróság elé citálni - legalább elmozdítják posztjáról; Belgrád - tehát Slobodan Milosevic - is azt szeretné, hogy a háborús bûnös Karadzic minél kevesebb befolyással bírjon az RS-ben. Belgrádnak nincs választása: amennyiben a háborús bûnös Karadzic marad - szólt az ultimátum -, Jugoszlávia és a RS ellen akár visszaállítják a büntetõintézkedéseket. Szerbia és Crna Gora már rég kihátrált volna a boszniai konfliktusból; az egészet el szeretné felejteni, bedobni a kukába - ha a boszniai szerb vezetés hagyná.

A háborús bûnös Karadzicnak, elvileg, mennie kell: a daytoni egyezmény értelmében az õszi választásokon nem indulhat sem õ, sem a szintén háborús bûnös Ratko Mladic tábornok. A boszniai szerb vezetés persze ellenállt, a háborús bûnös Karadzic többször kijelentette, hogy semmi sem akadályozhatja meg, hogy jelöltesse magát a választásokon, és hogy majd a nép dönt, meg ilyesmi. És bár a hét végén a Szerb Demokratikus Párt (SDS) ismét elnökének választotta, lassan pár hektárnyira szûkül az a terület, ahol a letartóztatás veszélye nélkül sétálhat.

Mert közben az IFOR sokadszor próbál felébredni téli álmából: ha már a G7 lyoni értekezletén is a háborús bûnös Karadzic eltávolítását szorgalmazzák, akkor a terepen is cselekedni kellene. Eleinte az IFOR undorodva kérte ki magának, hogy feladata lenne a gyanúsítottak begyûjtése, de a napokban már az amerikai kontingens is a háborús bûnös Karadzic után érdeklõdik RS-szerte.

- emjé -