Karadzic lemondása: Levelét megírta?

  • - emjé -
  • 1996. július 4.

Külpol

A nemzetközi közösség lapzártakor hajthatatlannak tûnik: a háborús bûnökkel vádolt Radovan Karadzùic lemondott, ezt állítólag levélben is megerõsítette - bár a boszniai szerbek szerint ez másként van -, és semmilyen tisztséget nem visel a boszniai Szerb Köztársaságban. Nem utasíthat, nem tárgyalhat - huss, megszûnt létezni, szeretnék hinni. Az IFOR pedig - vagy aki megtalálja - adja le a hágai bíróság portáján.

Megint mindenki másképp tudja: Carl Bildt, a nemzetközi közösség láncfûrésszel borotválkozó boszniai fõmegbízottja állítja, hogy kapott egy levelet a háborús bûnös Radovan Karadzictól, ami szerint a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnöke lemondott tisztségérõl, munkáját ezentúl Biljana Plavsic alelnök végzi el. Plavsic alelnök nem cáfol, de pontosít: õ csak ideiglenesen vette át a feladatok végzését a körözött elnöktõl. Belgrád nem pontosít: nemes egyszerûséggel úgy látják, hogy a háborús bûnös Karadzic egyszerûen eltûnt a boszniai szerbek életébõl.

Vasárnapig a történet arról szólt, hogy a háborús bûnös Karadzic (távollétében kezdõdött meg pere Hágában) csupán a nemzetközi tényezõkkel tárgyalni küldi maga helyett Plavsic alelnök asszonyt, az elnök viszont õ marad (MaNcs, 1996. május 23.). Ez senkinek sem tûnt annyira jó ötletnek, és nem csak azért, mert nincs köztük különbség: a békés Balkánról álmodozó nyugati hatalmak eltökélni látszottak, hogy - ha már képtelenek a háborús bûnösök felett ítélkezõ hágai bíróság elé citálni - legalább elmozdítják posztjáról; Belgrád - tehát Slobodan Milosevic - is azt szeretné, hogy a háborús bûnös Karadzic minél kevesebb befolyással bírjon az RS-ben. Belgrádnak nincs választása: amennyiben a háborús bûnös Karadzic marad - szólt az ultimátum -, Jugoszlávia és a RS ellen akár visszaállítják a büntetõintézkedéseket. Szerbia és Crna Gora már rég kihátrált volna a boszniai konfliktusból; az egészet el szeretné felejteni, bedobni a kukába - ha a boszniai szerb vezetés hagyná.

A háborús bûnös Karadzicnak, elvileg, mennie kell: a daytoni egyezmény értelmében az õszi választásokon nem indulhat sem õ, sem a szintén háborús bûnös Ratko Mladic tábornok. A boszniai szerb vezetés persze ellenállt, a háborús bûnös Karadzic többször kijelentette, hogy semmi sem akadályozhatja meg, hogy jelöltesse magát a választásokon, és hogy majd a nép dönt, meg ilyesmi. És bár a hét végén a Szerb Demokratikus Párt (SDS) ismét elnökének választotta, lassan pár hektárnyira szûkül az a terület, ahol a letartóztatás veszélye nélkül sétálhat.

Mert közben az IFOR sokadszor próbál felébredni téli álmából: ha már a G7 lyoni értekezletén is a háborús bûnös Karadzic eltávolítását szorgalmazzák, akkor a terepen is cselekedni kellene. Eleinte az IFOR undorodva kérte ki magának, hogy feladata lenne a gyanúsítottak begyûjtése, de a napokban már az amerikai kontingens is a háborús bûnös Karadzic után érdeklõdik RS-szerte.

- emjé -

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.