Kémkedés közben olvasta emailjeit. Hiba volt.

  • narancs.hu
  • 2020. május 8.

Külpol

Merkel irodájának levelezéséhez is hozzáfértek a Bundestag elleni 2015-ös informatikai támadás orosz elkövetői. De egyikük óvatlanul lebuktatta magát.

Angela Merkel kancellár képviselői irodájának levelezéséhez is hozzáfértek a szövetségi parlament (Bundestag) informatikai rendszere elleni 2015-ös támadás elkövetői, akik az orosz katonai hírszerzésnek (GRU) dolgoztak – írta a Der Spiegel hírportálján megjelent cikk alapján az MTI. Biztonsági körökben mozgó forrásokra építő beszámolójuk szerint a támadók a 2012 és 2015 májusa közötti időszakban keletkezett valamennyi e-mailt megszerezhették Angela Merkel parlamenti képviselői irodájából.

Hozzátették, hogy a képviselői munkával kapcsolatos levelezésből kinyerhető adatok ugyan más jellegűek, mint a kancellári hivatal rendszerében áramló, erősen érzékeny, esetenként szigorúan titkos információk, de betekintést engedhetnek a politikai üzem működésébe, és értékesek lehetnek az orosz hírszerző szerveknek, amelyek széthúzás, bizalmatlanság és veszélyérzet kialakítására használhatnak ilyen anyagokat.

Adathalászat

A támadók egy adathalász e-mail mellékletébe csomagolt szoftver révén adminisztrátori jogosultságot szereztek a Bundestag több mint 5600 számítógépet összefogó rendszerében 2015. április 30-án. Angela Merkel képviselői irodájának két e-mail-fiókjába éppen öt éve, 2015. május 8-án jutottak be. Az egyik hekkert sikerült azonosítani, mert nem minden nyomot tüntetett el maga után.

A figyelmetlen hekker

A Scaramouche nevet használó támadó hírszerzői feladatai ellátása mellett használta Gmail-fiókját is, amelyet aztán áttekintett az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), és abból megállapította, hogy az illető az 1990-ben Kurszkban született Dmitrij Badin.

A 29 éves orosz informatikai specialistát nemzetközi elfogatóparanccsal keresik a német hatóságok. Az amerikai hatóságok is üldözik, és már vádat is emeltek ellene a 2016-os elnökválasztás előtt a Demokrata Párt ellen intézett informatikai támadás, valamint a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elleni, szintén 2016-os támadás ügyében.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.