Kína a járvány végével támogatna egy WHO vezette vizsgálatot a koronavírus eredetéről

  • narancs.hu
  • 2020. május 8.

Külpol

Már nem zárkózik el teljesen egy ilyen vizsgálattól.

Kína a járvány végeztével támogatna egy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által vezetett vizsgálatot a koronavírus megjelenésének feltárására – közölte Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivőpénteki sajtótájékoztatóján.

Kína korábban nem járult hozzá ahhoz, hogy nemzetközi szakértők utazzanak az országba a vírus eredetének kivizsgálására, de az elmúlt napokban már voltak olyan hivatalos nyilatkozatok, amelyek szerint nem zárkózik el teljesen egy ilyen vizsgálattól.

Csen Hszü, Kína genfi ENSZ-nagykövete szerdán újságíróknak azt mondta, Kína nem fog nemzetközi szakértőket meghívni a járvány forrásának vizsgálatára az új koronavírus elleni "végső győzelem" biztosítása előtt. A külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy Kína támogatja a WHO-t a járvány eredetének kivizsgálásában.

Pekinget többen – különösen az Egyesült Államok – vádolták azzal, hogy elkendőzte a járvány kezdeti szakaszát. Kína, bár annyit hivatalosan is elismert, hogy felmerültek hiányosságok a járvány kezdeti kezelésében, kitart amellett, hogy nyíltan tájékoztatta a nemzetközi közösséget, valamint a releváns szervezeteket az új koronavírusról, és rendszeresen hangsúlyozza, hogy globális szinten is kiveszi a részét a járvány elleni küzdelemből.

Korábban, mikor Ausztrália független vizsgálatot sürgetett a koronavírus eredetéről, valamint bírálta a WHO-t is, Kína gazdasági bojkottal fenyegette. "Ismernünk kell a vírus eredetével kapcsolatos részleteket, és ezeket csak egy független, átlátható vizsgálat tudja kideríteni" – szögezte le Marise Payne ausztrál külügyminiszter, aki hozzátette azt is, nem gondolja, hogy egy ilyen vizsgálatot a WHO-nak kellene vezetnie. "Az olyan lenne, mintha (a szervezet) egy személyben lenne vadász és vadőr" – tette hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Elhagyták Fradivárost

Elvileg szabadidős sportparkként született volna újjá 25 milliárd forintból a Népliget egy része, a kormány két lépcsőben is elkülönített erre pénzt, de a projektből csak egy műemlék épület lebontása valósult meg. És közben senki nem tudja, hol a temérdek pénz.