Kiakadtak a román politikusok: Orbán és Semjén megsértette Romániát tusványosi beszédében

  • narancs.hu
  • 2018. július 30.

Külpol

Pedig közösen akarják újjáépíteni a Kárpát-medencét.

Eugen Tomac, a Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke vasárnap úgy értékelte: a magyar miniszterelnök primitív, sértő, a románokat lekezelő hozzáállással jött Romániába, hogy kioktassa Bukarestet arról, miként kellene bánnia állampolgáraival (az ott élő magyarokkal).

De nem csak Orbán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is átlépte a diplomáciai kapcsolatokban megszabott határvonalat, amikor – Tomac értesülése szerint – olyan megjegyzést tett, hogy nem szeretné, ha a román külügyminisztérium meghívná a magyar nagykövetet a román nemzeti ünnepre.

Tomac felszólította Klaus Iohannis román államfőt és Viorica Dăncilă miniszterelnököt, hogy azonnal reagáljanak a kijelentésekre. A PMP elnökének közlése szerint Romániának „sikerült tökéletesen integrálnia” a magyar közösséget 1990 után, amely szerinte mindent megkap, ami egy kisebbség számára szükséges ahhoz, hogy megőrizze sajátosságát és identitását.

„Éppen ezért úgy véljük, hogy az ilyen nyilatkozatok itt, Románia területén, egy különlegesen fontos évben, a román állam megsértését jelentik.”

Vasárnap Victor Ponta volt miniszterelnök, az ellenzéki Pro Romania párt elnöke közösségi oldalán írta azt, hogy a románoknak ünnep a centenárium, és Orbán Viktornak inkább hallgatnia kellett volna erről.

„Látnunk kell, micsoda különbség van a nemzet 1918-as és mai vezetői között. Ha ma Romániának tiszteletet parancsoló vezetői lennének, Orbán Viktor nem engedhetné meg magának, hogy idejöjjön hozzánk megsérteni minket.”

Ponta szerint a magyar kormányfő tudja, hogy a mai bukaresti vezetők példaképüknek tekintik, és pénzért, vagy személyes érdekeikért mindazt hajlandók eladni neki, amit az utóbbi száz évben elért az ország. Utalt ezzel arra a partneri felhívásra, amelyet Orbán Viktor szombati beszéde során tett a Kárpát-medence országainak, miszerint a magyarokkal közösen építsék újjá a térséget, teremtsék meg a gyorsvasút- és autópálya-összeköttetéseket, kössék össze az energiahálózatokat, valamint hangolják össze a haderőfejlesztéseket.

(MTI)

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.