Kiakadtak a román politikusok: Orbán és Semjén megsértette Romániát tusványosi beszédében

  • narancs.hu
  • 2018. július 30.

Külpol

Pedig közösen akarják újjáépíteni a Kárpát-medencét.

Eugen Tomac, a Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke vasárnap úgy értékelte: a magyar miniszterelnök primitív, sértő, a románokat lekezelő hozzáállással jött Romániába, hogy kioktassa Bukarestet arról, miként kellene bánnia állampolgáraival (az ott élő magyarokkal).

De nem csak Orbán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is átlépte a diplomáciai kapcsolatokban megszabott határvonalat, amikor – Tomac értesülése szerint – olyan megjegyzést tett, hogy nem szeretné, ha a román külügyminisztérium meghívná a magyar nagykövetet a román nemzeti ünnepre.

Tomac felszólította Klaus Iohannis román államfőt és Viorica Dăncilă miniszterelnököt, hogy azonnal reagáljanak a kijelentésekre. A PMP elnökének közlése szerint Romániának „sikerült tökéletesen integrálnia” a magyar közösséget 1990 után, amely szerinte mindent megkap, ami egy kisebbség számára szükséges ahhoz, hogy megőrizze sajátosságát és identitását.

„Éppen ezért úgy véljük, hogy az ilyen nyilatkozatok itt, Románia területén, egy különlegesen fontos évben, a román állam megsértését jelentik.”

Vasárnap Victor Ponta volt miniszterelnök, az ellenzéki Pro Romania párt elnöke közösségi oldalán írta azt, hogy a románoknak ünnep a centenárium, és Orbán Viktornak inkább hallgatnia kellett volna erről.

„Látnunk kell, micsoda különbség van a nemzet 1918-as és mai vezetői között. Ha ma Romániának tiszteletet parancsoló vezetői lennének, Orbán Viktor nem engedhetné meg magának, hogy idejöjjön hozzánk megsérteni minket.”

Ponta szerint a magyar kormányfő tudja, hogy a mai bukaresti vezetők példaképüknek tekintik, és pénzért, vagy személyes érdekeikért mindazt hajlandók eladni neki, amit az utóbbi száz évben elért az ország. Utalt ezzel arra a partneri felhívásra, amelyet Orbán Viktor szombati beszéde során tett a Kárpát-medence országainak, miszerint a magyarokkal közösen építsék újjá a térséget, teremtsék meg a gyorsvasút- és autópálya-összeköttetéseket, kössék össze az energiahálózatokat, valamint hangolják össze a haderőfejlesztéseket.

(MTI)

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.