Az EU-támogatások haszna

Halottnak a csók

Külpol

Évtizedek óta ömlenek az Európai Unióból érkező támogatások az országba. Arról viszont keveset beszélünk, hogy jól hasznosultak-e a Magyarországra zúdított eurómilliárdok.

Az elmúlt évtizedben számos példáját láttuk annak – és a nyírmártonfalvai lombkoronaösvény előző oldalainkon részletezett esete csak az utolsó a sorban –, hogy az országba érkező uniós támogatásokat a szerencsés nyertesek nem a kívánatos vagy épp a pályázatban szereplő célokra fordítják, vagy elherdálják, netán egyszerűen meglovasítják. De mennyiben általánosíthatók ezek a rossz tapasztalatok? Hogyan sáfárkodott az ország ezzel a rengeteg ingyenpénzzel? És valóban utolérte-e hazánkat a közgazdasági irodalomban erőforrásátoknak nevezett jelenség?

Mindezt számos tudós munka vizsgálta az elmúlt években: a teljesség igénye nélkül megemlítjük állandó szerzőnk, Váradi Balázs 2006-os úttörő jelentőségű cikkeit az ÉS-ben, Bucsky Péter tavaly angolul megjelent tanulmányát, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) tanulmányait vagy a Társadalmi riport 2022 című kiadványnak az uniós támogatások hasznosulásával foglalkozó fejezetét.

Az utóbbiban a szerzők (Medve-Bálint Gergő, Martin József Péter, Nagy Gabriella) felidézik, hogy az Európai Bizottságot 1985 és 1995 között elnökként vezető Jacques Delors még azt tartotta volna jónak, ha nem országok, hanem azokon belül kisebb régiók kaptak volna uniós támogatást – ám ezt az ötletet az Európai Tanács már 1998-ban megfúrta. Az EU néhány törpeállamát leszámítva minden fejlesztési forrásról jó ideje a kormány és annak szervei döntenek; Magyarországon még ehhez képest is a lehető legcentralizáltabb rendszer valósult meg. Hazánkban a kezdetekben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló jogi szervként döntött a fejlesztéspolitikai célokról. Létrehoztak az egyes területekért (például közlekedés, környezetvédelem stb.) felelős külön szervezeteket is – ma viszont már mindennemű uniós eredetű pénz elosztása központi, minisztériumi hatáskörbe tartozik. Az EU is régen belenyugodott abba, hogy a regionális különbségek felszámolására vonatkozó eredeti célkitűzései semmiképpen sem teljesülnek. Ha ugyanis maradéktalanul érvényesítenék a szolidaritási elvet az uniós pénzek felhasználásánál – vagyis kizárólag a gazdaságilag hátrányos helyzetű, intézményileg is elmaradott térségeket támogatnák –, akkor a forrásfelhasználás hatékonysága szenvedne csorbát, ami ellentétes a még 2000 tavaszán kitűzött lisszaboni céllal. Azzal tudniillik, hogy 2020-ra az EU-t a világ legversenyképesebb gazdaságává kívánták tenni úgy, hogy a hangsúlyt a hatékonyságra és a gazdasági növekedés környezetbarát és „okos” eszközökkel történő előmozdítására helyezték – és kevésbé a szolidaritásra vagy a kohézióra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.