Kim Dzsongun Oroszországba látogat

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 5.

Külpol

Putyin és az észak-koreai elnök már leveleket is váltott potenciális fegyverüzletről.

Kevés olyan államfő van, mint Kim Dzsongun–  több értelemben is persze –, mint aki annyira keveset utazik külföldre, mint ő.

A 28 éves korában hatalomra került Kim 2012 áprilisi pártfőtitkári kinevezése óta mindössze 9 alkalommal járt külföldön, abból is négyszer Kínában. Utoljára 2019-ben járt Észak-Koreán kívül, már amennyiben külföldi látogatásnak számít a dél-koreai látogatása, amikor lényegében csak a két országot elválasztó tűzszüneti vonalát lépte át Pamindzsonban, a "békefaluban", ahol a vonal déli oldalán fekvő Béke Házában találkozott Donald Trumppal és a dél-koreai elnök Mun Dzsaeinnal.

Az eddigi egyetlen oroszországi látogatásán se bátorkodott nagyon messzeb, 2019 áprilisában ugyanis az Észak-Koreához lehető legközelebb, páncélvonatával is megközelíthető Vlagyivosztokban találkozott Vlagyimir Putyinnal.

A The New York Times értesülései szerint hamarosan megismételheti ezt az utazását, páncélvonatával újra az oroszok távol-keleti kikötővárosába utazhat, hogy személyesen tárgyaljon az orosz elnökkel.

A találkozó motivációit nem nagyon kell kutatni, hisz'

Észak-Korea évtizedek óta nemzetközi szankciókkal sújtott, így lényegében mindenből hiányt szenved, így Oroszország akár energiahordozókkal, akár gabonával is ki tudná segíteni. Észak-Koreának meg vélhetően nem kevés szovjet típusú, vagy szovjet licensz alapján gyártott fegyvere és lőszere van, amire Oroszországnak egyre inkább égető szüksége lehet a szankciók által sújtott hadiipara megtámogatására az ukránok elleni háborúban.

Észak-Korea korábban már lőszerrel támogatta Oroszországot, legalábbis Ukrajnában már az ukrán rakétatüzérség is használ az oroszoktól zsákmányolt rakétákat BM-21 Grad rakétasorozatvetőihez. Ezek a régóta raktárokban heverő 122 milliméteres rakéták a tapasztalatok szerint nem a legmegbízhatóbbak, elég nagy arányban sülnek be, vagy viselkednek rendellenesen.

A The New York Times értesülése szerint Putyin elsősorban tüzérségi lőszereket és tankelhárító rakétákat szeretne szerezni, míg Kim a műholdjai és atomtengeralattjárói fejlesztéséhez szükséges orosz technológiát. Az amerikai elnöki hivatal, a Fehér Ház múlt szerdai tájékoztatása szerint Putyin és Kim leveleket is váltott már a potenciális fegyverüzletről.

A The New York Times információi szerint a találkozóra szeptember 10-13. között kerülhet sor Vlagyivosztokban, ahol mindkét államfő részt vesz a Keleti Gazdasági Fórumon.

A találkozóról szóló amerikai hírszerzési értesülések titkosítását, szemben a Putyin és Kim levélváltásáról szólókkal még nem oldották fel, így a lap csak nevük elhallgatását kérő forrásokból tájékozódhatott, a Fehér Ház hivatalosan csak annyit erősített meg, hogy "vezetői szintű diplomáciai kapcsolatfelvételre" számítanak.

"Sürgetjük a KNDK-t [ez Észak-Korea hivatalos nevének rövidítése], hogy függessze fel a fegyverszállításokról szóló egyeztetéseket Oroszországgal, és tartsa magát korábbi nyilvános nyilatkozataihoz arról, hogy nem szállít fegyvereket Oroszországnak" – közölte Adrienne Watson, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.