Kína fehér könyvben igyekszik cáfolni, hogy átnevelő táborokba zárják az ujgurok tömegeit

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 17.

Külpol

Akár 1,8 millióan is lehetnek azok az ujgurok és más muszlim kisebbségekhez tartozók, akiket táborokba zártak Kínában.

Fehér könyvet adott ki a nyugat-kínai Hszicsiang-Ujgur Autonóm Terület foglalkoztatottsági helyzetéről és az ott érvényes munkajogokról a kínai vezetés csütörtökön, amelyben cáfolta, hogy a zömében muszlim vallású ujgurok lakta területen kényszermunkát alkalmaznának. A dokumentumban azt állítják: mindenféle jellegű kényszermunkát szigorúan büntetnek. A fehér könyv szerint a Hszincsiangban alkalmazott foglalkoztatási és munkavédelmi intézkedések, illetve gyakorlat megfelelnek a nemzetközi munka- és emberi jogi szabványoknak.

Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint a nyugat-kínai területen akár 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más, muszlim vallású kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárt, és gyárakban, vagy a földeken dolgoztat. Júliusban emiatt 190 jogvédő szervezet bűnrészességgel vádolta meg a világ számos vezető divatcégét, amiért a kényszermunkáról szóló jelentések ellenére változatlanul együttműködnek hszincsiangi beszállítókkal. Kína a világ legnagyobb gyapottermelője, Hszincsiang pedig az ország teljes gyapottermelésének több mint 80 százalékát biztosítja. A New York Times amerikai lap emellett júliusban arról számolt be, hogy a területen arcmaszkokat és más védőfelszereléseket is gyártanak külföldi piacokra.

Az amerikai vámhatóság hétfőn számos Hszincsiangból származó termékre - hajápolók, gyapot, informatikai- és textiláruk - jelentett be behozatali tilalmat arra hivatkozva, hogy nem tűrnek el kényszermunkával visszaélő gyakorlatot az Egyesült Államok beszállítói között. Az amerikai kormány már tavaly ősszel tiltólistára helyezett 28 kínai vállalatot és más szervezetet, mert szerinte részesei az ujgurok elnyomásának.

Kedden több mint húsz emberi jogi csoport szólította fel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy kezdjen vizsgálatot amiatt, mert állásfoglalásuk szerint Hszincsiangban emberiesség elleni bűncselekmény és népirtás folyik az ujgur kisebbség ellen.

A kínai vezetés mindig is tagadta az átnevelő központokkal és az ujgurok elnyomásával kapcsolatos vádakat. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére "hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus".

(MTI)

Az ujgur átnevelőtáborokat leleplező, titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz

Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból. Kínai hivatalnokok 403 oldalnyi belső dokumentumot juttattak el a The New York Timeshoz, amelyek a Kínában, főleg Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségek átnevelőtáborairól szólnak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.