Kínai gyerekmunkások napi 11 órát gürcölve szerelik össze az Apple 380 ezres telefonját

  • Gera Márton
  • 2017. november 21.

Külpol

Van olyan diák, aki 1200 iPhone-kamerát rak össze egy nap.

Pár hete jelent meg az Apple legújabb telefonja, az iPhone X, ami kapcsán temérdek cikk született: kiderült például, hogy Magyarországon lesz a legdrágább, de a sajtó már a kezdetektől fogva foglalkozott azzal is, hogy gondok lehetnek a várható darabszámmal, így aki ilyet akar magának karácsonyra, annak erősen kutakodnia kell majd. Aztán november elején megjelent a telefon, és a tesztek általában dicsérték is, sőt, a TIME még az idei év legfontosabb találmányai közé is beválasztotta, mondván, ez az „okosabb okostelefon”. Egyetlen aspektussal azonban eddig nem foglalkoztak: a gyártás folyamatával. Pedig aligha van ennél beszédesebb.

Érdemes tudni, hogy az Apple készülékeit nem a vállalat székhelyén, Amerikában, hanem Kínában szerelik össze, ahogy egyébként a legtöbb technológiai terméket. Az Apple ezt az egyik alvállalkozójára, a híres-hírhedt Foxconnra bízza, ami szintén nem meglepő, elvégre megannyi techcég is így tesz.

A Foxconn-gyárakban tapasztalható munkakörülményekről ugyanakkor néhány éve elég sokat cikkeztek, és ezek az anyagok akkor nagy felháborodást váltottak ki, mert kiderült, hogy gyakran milyen embertelen körülmények között folyik a munka, egészen alacsony összegekért (a téma iránt komolyabban érdeklődőknek érdemes elolvasni az Appleblog összefoglalóját). Olykor napi 14 órát is dolgoznak az alkalmazottak, csak étkezni és aludni állnak meg, idejük legtöbb részét kütyük összeszerelésével töltik.

Life and death in Apple's forbidden city

The sprawling factory compound, all grey dormitories and weather-beaten warehouses, blends seamlessly into the outskirts of the Shenzhen megalopolis. Foxconn's enormous Longhua plant is a major manufacturer of Apple products. It might be the best-known factory in the world; it might also might be among the most secretive and sealed-off.

A netre kikerült képek és beszámolók pedig elegek voltak ahhoz, hogy a kínai gyárban tapasztalható munkakörülményeket szinte mindenki az Apple-lel azonosítsa, noha a helyzet ennél sokkal bonyolultabb, és leginkább a Foxconn és a kínaiak jelentős részét érintő anyagi nehézségek a felelősek érte. Azonban az Apple igyekezett valamit tenni, s bár nem szakított a kínai gyárral, azért növelte az ellenőrzések számát, kampány indított, szóval csupa olyasmit csinált, ami valamicskét segíthet a helyzeten, és úgy tűnt, sikerült némi erőlépést elérni. Most viszont a Financial Times oknyomozott egy kicsit a Foxconn-üzemekben összeszerelt iPhone X-megjelenés után, és a ma publikált anyagból nagyon nem az jön le, hogy jobb lenne a helyzet.

false

Az FT ugyanis arról ír, hogy a Foxconn illegálisan dolgoztatott gyerekmunkásokat a gyáraiban, hogy részt vegyenek az iPhone X összeszerelésében. Hat középiskolás diák arról beszélt a lapnak, hogy általában napi 11 órát dolgoztak a Csengcsou városában található gyárban, a Foxconn pedig elvileg gyakornokként foglalkoztatta őket. Pont ezért érdekes a 11 órás munkaidő, ami nehezen egyeztethető össze a gyakornoki státusszal, és a kínai törvények szerint is illegális az ilyen jellegű foglalkoztatás. A 17–19 éves diákok annak a 3000 fős csoportoknak voltak a tagjai, akiket az iskolájuk szeptemberben küldött a gyárba egy három hónapos gyakorlatra, ez a „munkatapasztalat” volt ugyanis szükséges ahhoz, hogy befejezhessék a tanulmányaikat. Ám mindennek nem sok értelme volt: egy, a nevét egy esetleges büntetés miatt csak részben vállaló lány azt mondta, hogy napi 1200 iPhone X-kamerát szerelt össze. „Az iskolánk kényszerített arra, hogy itt dolgozzunk. A munkának semmi köze nem volt a tanulmányainkhoz” – vázolta a helyzetet.

A Financial Times megkereste a Foxconnt és az Apple-t is, és mindkét cég azt mondta, hogy hibáztak, amikor hagyták a diákokat túlórában dolgozni, de azt határozottan állították, hogy nem kényszerítette őket senki az itteni munkára, maguktól jöttek. Bár ez ellentmond a lap által megszólaltatott diákok történetének, de nem annyira hihetetlen: a korábbi tényfeltáró anyagok sokszor arról számoltak be, hogy a kínai munkások maguktól túlóráznak, és nem zavarják őket a körülmények sem, mert így többet tudnak keresni. A komolyabb termékek megjelenése előtt az alkalmazottak számát növelő Foxconn pedig szimplán kihasználja ezt. És ez valószínűleg mindaddig így is marad, amíg a helyzet nem változik Kínában.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.