Kínai gyerekmunkások napi 11 órát gürcölve szerelik össze az Apple 380 ezres telefonját

  • Gera Márton
  • 2017. november 21.

Külpol

Van olyan diák, aki 1200 iPhone-kamerát rak össze egy nap.

Pár hete jelent meg az Apple legújabb telefonja, az iPhone X, ami kapcsán temérdek cikk született: kiderült például, hogy Magyarországon lesz a legdrágább, de a sajtó már a kezdetektől fogva foglalkozott azzal is, hogy gondok lehetnek a várható darabszámmal, így aki ilyet akar magának karácsonyra, annak erősen kutakodnia kell majd. Aztán november elején megjelent a telefon, és a tesztek általában dicsérték is, sőt, a TIME még az idei év legfontosabb találmányai közé is beválasztotta, mondván, ez az „okosabb okostelefon”. Egyetlen aspektussal azonban eddig nem foglalkoztak: a gyártás folyamatával. Pedig aligha van ennél beszédesebb.

Érdemes tudni, hogy az Apple készülékeit nem a vállalat székhelyén, Amerikában, hanem Kínában szerelik össze, ahogy egyébként a legtöbb technológiai terméket. Az Apple ezt az egyik alvállalkozójára, a híres-hírhedt Foxconnra bízza, ami szintén nem meglepő, elvégre megannyi techcég is így tesz.

A Foxconn-gyárakban tapasztalható munkakörülményekről ugyanakkor néhány éve elég sokat cikkeztek, és ezek az anyagok akkor nagy felháborodást váltottak ki, mert kiderült, hogy gyakran milyen embertelen körülmények között folyik a munka, egészen alacsony összegekért (a téma iránt komolyabban érdeklődőknek érdemes elolvasni az Appleblog összefoglalóját). Olykor napi 14 órát is dolgoznak az alkalmazottak, csak étkezni és aludni állnak meg, idejük legtöbb részét kütyük összeszerelésével töltik.

Life and death in Apple's forbidden city

The sprawling factory compound, all grey dormitories and weather-beaten warehouses, blends seamlessly into the outskirts of the Shenzhen megalopolis. Foxconn's enormous Longhua plant is a major manufacturer of Apple products. It might be the best-known factory in the world; it might also might be among the most secretive and sealed-off.

A netre kikerült képek és beszámolók pedig elegek voltak ahhoz, hogy a kínai gyárban tapasztalható munkakörülményeket szinte mindenki az Apple-lel azonosítsa, noha a helyzet ennél sokkal bonyolultabb, és leginkább a Foxconn és a kínaiak jelentős részét érintő anyagi nehézségek a felelősek érte. Azonban az Apple igyekezett valamit tenni, s bár nem szakított a kínai gyárral, azért növelte az ellenőrzések számát, kampány indított, szóval csupa olyasmit csinált, ami valamicskét segíthet a helyzeten, és úgy tűnt, sikerült némi erőlépést elérni. Most viszont a Financial Times oknyomozott egy kicsit a Foxconn-üzemekben összeszerelt iPhone X-megjelenés után, és a ma publikált anyagból nagyon nem az jön le, hogy jobb lenne a helyzet.

false

Az FT ugyanis arról ír, hogy a Foxconn illegálisan dolgoztatott gyerekmunkásokat a gyáraiban, hogy részt vegyenek az iPhone X összeszerelésében. Hat középiskolás diák arról beszélt a lapnak, hogy általában napi 11 órát dolgoztak a Csengcsou városában található gyárban, a Foxconn pedig elvileg gyakornokként foglalkoztatta őket. Pont ezért érdekes a 11 órás munkaidő, ami nehezen egyeztethető össze a gyakornoki státusszal, és a kínai törvények szerint is illegális az ilyen jellegű foglalkoztatás. A 17–19 éves diákok annak a 3000 fős csoportoknak voltak a tagjai, akiket az iskolájuk szeptemberben küldött a gyárba egy három hónapos gyakorlatra, ez a „munkatapasztalat” volt ugyanis szükséges ahhoz, hogy befejezhessék a tanulmányaikat. Ám mindennek nem sok értelme volt: egy, a nevét egy esetleges büntetés miatt csak részben vállaló lány azt mondta, hogy napi 1200 iPhone X-kamerát szerelt össze. „Az iskolánk kényszerített arra, hogy itt dolgozzunk. A munkának semmi köze nem volt a tanulmányainkhoz” – vázolta a helyzetet.

A Financial Times megkereste a Foxconnt és az Apple-t is, és mindkét cég azt mondta, hogy hibáztak, amikor hagyták a diákokat túlórában dolgozni, de azt határozottan állították, hogy nem kényszerítette őket senki az itteni munkára, maguktól jöttek. Bár ez ellentmond a lap által megszólaltatott diákok történetének, de nem annyira hihetetlen: a korábbi tényfeltáró anyagok sokszor arról számoltak be, hogy a kínai munkások maguktól túlóráznak, és nem zavarják őket a körülmények sem, mert így többet tudnak keresni. A komolyabb termékek megjelenése előtt az alkalmazottak számát növelő Foxconn pedig szimplán kihasználja ezt. És ez valószínűleg mindaddig így is marad, amíg a helyzet nem változik Kínában.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.