Kínai gyerekmunkások napi 11 órát gürcölve szerelik össze az Apple 380 ezres telefonját

  • Gera Márton
  • 2017. november 21.

Külpol

Van olyan diák, aki 1200 iPhone-kamerát rak össze egy nap.

Pár hete jelent meg az Apple legújabb telefonja, az iPhone X, ami kapcsán temérdek cikk született: kiderült például, hogy Magyarországon lesz a legdrágább, de a sajtó már a kezdetektől fogva foglalkozott azzal is, hogy gondok lehetnek a várható darabszámmal, így aki ilyet akar magának karácsonyra, annak erősen kutakodnia kell majd. Aztán november elején megjelent a telefon, és a tesztek általában dicsérték is, sőt, a TIME még az idei év legfontosabb találmányai közé is beválasztotta, mondván, ez az „okosabb okostelefon”. Egyetlen aspektussal azonban eddig nem foglalkoztak: a gyártás folyamatával. Pedig aligha van ennél beszédesebb.

Érdemes tudni, hogy az Apple készülékeit nem a vállalat székhelyén, Amerikában, hanem Kínában szerelik össze, ahogy egyébként a legtöbb technológiai terméket. Az Apple ezt az egyik alvállalkozójára, a híres-hírhedt Foxconnra bízza, ami szintén nem meglepő, elvégre megannyi techcég is így tesz.

A Foxconn-gyárakban tapasztalható munkakörülményekről ugyanakkor néhány éve elég sokat cikkeztek, és ezek az anyagok akkor nagy felháborodást váltottak ki, mert kiderült, hogy gyakran milyen embertelen körülmények között folyik a munka, egészen alacsony összegekért (a téma iránt komolyabban érdeklődőknek érdemes elolvasni az Appleblog összefoglalóját). Olykor napi 14 órát is dolgoznak az alkalmazottak, csak étkezni és aludni állnak meg, idejük legtöbb részét kütyük összeszerelésével töltik.

Life and death in Apple's forbidden city

The sprawling factory compound, all grey dormitories and weather-beaten warehouses, blends seamlessly into the outskirts of the Shenzhen megalopolis. Foxconn's enormous Longhua plant is a major manufacturer of Apple products. It might be the best-known factory in the world; it might also might be among the most secretive and sealed-off.

A netre kikerült képek és beszámolók pedig elegek voltak ahhoz, hogy a kínai gyárban tapasztalható munkakörülményeket szinte mindenki az Apple-lel azonosítsa, noha a helyzet ennél sokkal bonyolultabb, és leginkább a Foxconn és a kínaiak jelentős részét érintő anyagi nehézségek a felelősek érte. Azonban az Apple igyekezett valamit tenni, s bár nem szakított a kínai gyárral, azért növelte az ellenőrzések számát, kampány indított, szóval csupa olyasmit csinált, ami valamicskét segíthet a helyzeten, és úgy tűnt, sikerült némi erőlépést elérni. Most viszont a Financial Times oknyomozott egy kicsit a Foxconn-üzemekben összeszerelt iPhone X-megjelenés után, és a ma publikált anyagból nagyon nem az jön le, hogy jobb lenne a helyzet.

false

Az FT ugyanis arról ír, hogy a Foxconn illegálisan dolgoztatott gyerekmunkásokat a gyáraiban, hogy részt vegyenek az iPhone X összeszerelésében. Hat középiskolás diák arról beszélt a lapnak, hogy általában napi 11 órát dolgoztak a Csengcsou városában található gyárban, a Foxconn pedig elvileg gyakornokként foglalkoztatta őket. Pont ezért érdekes a 11 órás munkaidő, ami nehezen egyeztethető össze a gyakornoki státusszal, és a kínai törvények szerint is illegális az ilyen jellegű foglalkoztatás. A 17–19 éves diákok annak a 3000 fős csoportoknak voltak a tagjai, akiket az iskolájuk szeptemberben küldött a gyárba egy három hónapos gyakorlatra, ez a „munkatapasztalat” volt ugyanis szükséges ahhoz, hogy befejezhessék a tanulmányaikat. Ám mindennek nem sok értelme volt: egy, a nevét egy esetleges büntetés miatt csak részben vállaló lány azt mondta, hogy napi 1200 iPhone X-kamerát szerelt össze. „Az iskolánk kényszerített arra, hogy itt dolgozzunk. A munkának semmi köze nem volt a tanulmányainkhoz” – vázolta a helyzetet.

A Financial Times megkereste a Foxconnt és az Apple-t is, és mindkét cég azt mondta, hogy hibáztak, amikor hagyták a diákokat túlórában dolgozni, de azt határozottan állították, hogy nem kényszerítette őket senki az itteni munkára, maguktól jöttek. Bár ez ellentmond a lap által megszólaltatott diákok történetének, de nem annyira hihetetlen: a korábbi tényfeltáró anyagok sokszor arról számoltak be, hogy a kínai munkások maguktól túlóráznak, és nem zavarják őket a körülmények sem, mert így többet tudnak keresni. A komolyabb termékek megjelenése előtt az alkalmazottak számát növelő Foxconn pedig szimplán kihasználja ezt. És ez valószínűleg mindaddig így is marad, amíg a helyzet nem változik Kínában.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.