Működnek a régi reflexek: a Roszatom mindent tagad

  • narancs.hu
  • 2017. november 21.

Külpol

Az orosz meteorológiai szolgálat a radioaktív izotóp megengedett értékének ezerszeresét mérte.

Szeptember végén az Urál déli része felett mérték a megengedettnél ezerszer nagyobb értéket – az orosz meteorológiai szolgálat (Roszgidromet) ma erősítette meg először, hogy a szeptemberi nukleáris biztonsági intézet (IRSN) mérései nem tévedtek: a ruténium 106 radioaktív izotópjának szennyezése valóban megjelent a légkörben. A Roszatom orosz állami atomhatóság azonban még mindig nem tud róla, hogy baleset történt volna az ország valamelyik atomlétesítményében.

Bár a meteorológiai szolgálat vezetője biztosította a közvéleményt, hogy a mért értékek nem jelentenek veszélyt a lakosságra, az mégis aggasztó, hogy a szennyezés forrásáról nem lehet biztosat tudni. Természetesen az intézet leszögezte, hogy nekik ezt nem is feladatuk kideríteni.

A francia intézet szerint a sugárzó anyag forrása valahol Oroszországban vagy Kazahsztánban lehetett, de mindkét ország tagadta, hogy területén atombaleset történt volna.

A legnagyobb szennyezettségű mintákat azonban a Roszatom Majak nevű nukleáris létesítménye közelében lévő mérőállomások rögzítették. Itt atomerőművekben elhasznált, kiégett fűtőelemeket dolgoznak fel, és itt állítják elő az Oroszországból exportált radioaktív izotópok felét. A világ legsúlyosabb atomkatasztrófája 1957-ben itt, az anno még titkos majaki létesítményben történt - teszi hozzá az MTI.

Rasid Alimov, az orosz Greenpeace nukleáris ügyekben illetékes aktivistája a 444.hu-nak azt nyilatkozta, hogy bár nem tudják bizonyítani, hogy a szivárgás a Majak nevű létesítményből származik, de a környéken az az egyetlen ismert üzem, ahonnan a ruténium-106 kiszabadulhatott. A létesítmény vezetői és a Roszatom is tagadja, hogy innen szivárgott volna ki a ruténium-106, vagy hogy az ország bármely erőművében baleset történt volna.

A Paks II.-t  a Roszatom építheti. Minderről itt:

„A kormány a biztonsággal játszik"

Szüksége van-e Magyarországnak a nukleáris energiára, vagy inkább a megújulókból, tehát a szél- és napenergiából kellene biztosítani az ország áramszükségletét? Interjúalanyunk szerint atomenergia nélkül nem lesz elég áram, a nap és a szél felhasználása nélkül viszont lemaradunk a fejlődésben. Magyar Narancs: Zöld jelzést kapott az eu rópai intézményektől Paks 2 bővítése.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.