Működnek a régi reflexek: a Roszatom mindent tagad

  • narancs.hu
  • 2017. november 21.

Külpol

Az orosz meteorológiai szolgálat a radioaktív izotóp megengedett értékének ezerszeresét mérte.

Szeptember végén az Urál déli része felett mérték a megengedettnél ezerszer nagyobb értéket – az orosz meteorológiai szolgálat (Roszgidromet) ma erősítette meg először, hogy a szeptemberi nukleáris biztonsági intézet (IRSN) mérései nem tévedtek: a ruténium 106 radioaktív izotópjának szennyezése valóban megjelent a légkörben. A Roszatom orosz állami atomhatóság azonban még mindig nem tud róla, hogy baleset történt volna az ország valamelyik atomlétesítményében.

Bár a meteorológiai szolgálat vezetője biztosította a közvéleményt, hogy a mért értékek nem jelentenek veszélyt a lakosságra, az mégis aggasztó, hogy a szennyezés forrásáról nem lehet biztosat tudni. Természetesen az intézet leszögezte, hogy nekik ezt nem is feladatuk kideríteni.

A francia intézet szerint a sugárzó anyag forrása valahol Oroszországban vagy Kazahsztánban lehetett, de mindkét ország tagadta, hogy területén atombaleset történt volna.

A legnagyobb szennyezettségű mintákat azonban a Roszatom Majak nevű nukleáris létesítménye közelében lévő mérőállomások rögzítették. Itt atomerőművekben elhasznált, kiégett fűtőelemeket dolgoznak fel, és itt állítják elő az Oroszországból exportált radioaktív izotópok felét. A világ legsúlyosabb atomkatasztrófája 1957-ben itt, az anno még titkos majaki létesítményben történt - teszi hozzá az MTI.

Rasid Alimov, az orosz Greenpeace nukleáris ügyekben illetékes aktivistája a 444.hu-nak azt nyilatkozta, hogy bár nem tudják bizonyítani, hogy a szivárgás a Majak nevű létesítményből származik, de a környéken az az egyetlen ismert üzem, ahonnan a ruténium-106 kiszabadulhatott. A létesítmény vezetői és a Roszatom is tagadja, hogy innen szivárgott volna ki a ruténium-106, vagy hogy az ország bármely erőművében baleset történt volna.

A Paks II.-t  a Roszatom építheti. Minderről itt:

„A kormány a biztonsággal játszik"

Szüksége van-e Magyarországnak a nukleáris energiára, vagy inkább a megújulókból, tehát a szél- és napenergiából kellene biztosítani az ország áramszükségletét? Interjúalanyunk szerint atomenergia nélkül nem lesz elég áram, a nap és a szél felhasználása nélkül viszont lemaradunk a fejlődésben. Magyar Narancs: Zöld jelzést kapott az eu rópai intézményektől Paks 2 bővítése.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.