Működnek a régi reflexek: a Roszatom mindent tagad

  • narancs.hu
  • 2017. november 21.

Külpol

Az orosz meteorológiai szolgálat a radioaktív izotóp megengedett értékének ezerszeresét mérte.

Szeptember végén az Urál déli része felett mérték a megengedettnél ezerszer nagyobb értéket – az orosz meteorológiai szolgálat (Roszgidromet) ma erősítette meg először, hogy a szeptemberi nukleáris biztonsági intézet (IRSN) mérései nem tévedtek: a ruténium 106 radioaktív izotópjának szennyezése valóban megjelent a légkörben. A Roszatom orosz állami atomhatóság azonban még mindig nem tud róla, hogy baleset történt volna az ország valamelyik atomlétesítményében.

Bár a meteorológiai szolgálat vezetője biztosította a közvéleményt, hogy a mért értékek nem jelentenek veszélyt a lakosságra, az mégis aggasztó, hogy a szennyezés forrásáról nem lehet biztosat tudni. Természetesen az intézet leszögezte, hogy nekik ezt nem is feladatuk kideríteni.

A francia intézet szerint a sugárzó anyag forrása valahol Oroszországban vagy Kazahsztánban lehetett, de mindkét ország tagadta, hogy területén atombaleset történt volna.

A legnagyobb szennyezettségű mintákat azonban a Roszatom Majak nevű nukleáris létesítménye közelében lévő mérőállomások rögzítették. Itt atomerőművekben elhasznált, kiégett fűtőelemeket dolgoznak fel, és itt állítják elő az Oroszországból exportált radioaktív izotópok felét. A világ legsúlyosabb atomkatasztrófája 1957-ben itt, az anno még titkos majaki létesítményben történt - teszi hozzá az MTI.

Rasid Alimov, az orosz Greenpeace nukleáris ügyekben illetékes aktivistája a 444.hu-nak azt nyilatkozta, hogy bár nem tudják bizonyítani, hogy a szivárgás a Majak nevű létesítményből származik, de a környéken az az egyetlen ismert üzem, ahonnan a ruténium-106 kiszabadulhatott. A létesítmény vezetői és a Roszatom is tagadja, hogy innen szivárgott volna ki a ruténium-106, vagy hogy az ország bármely erőművében baleset történt volna.

A Paks II.-t  a Roszatom építheti. Minderről itt:

„A kormány a biztonsággal játszik"

Szüksége van-e Magyarországnak a nukleáris energiára, vagy inkább a megújulókból, tehát a szél- és napenergiából kellene biztosítani az ország áramszükségletét? Interjúalanyunk szerint atomenergia nélkül nem lesz elég áram, a nap és a szél felhasználása nélkül viszont lemaradunk a fejlődésben. Magyar Narancs: Zöld jelzést kapott az eu rópai intézményektől Paks 2 bővítése.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.