Tüntetők foglalták el a kirgiz kormány székházát Biskekben - jelentette kedd reggel a RIA Novosztyi orosz hírügynökség egy kormányilletékesre hivatkozva.
Az Interfax orosz hírügynökség a 24.kg kirgiz hírportálra hivatkozva azt közölte, hogy más tüntetők a biskeki városháza épületét kerítették hatalmukba. Keddre virradó éjjel a tüntetők elfoglalták a parlamentet, ahol az elnöki hivatal is található, valamint az államügyészség épületét is.
| ||
Szooronbaj Dzsejenbekov elnök - aki épp egy hete járt Budapesten Orbánnal tárgyalni, és akivel Orbán a Türk Tanácsban is együtt ül - kedden beszédben fordult a kirgiz néphez, azt állítva, hogy egyes politikai erők az éjszaka folyamán kísérletet tettek a hatalom átvételére az általuk el nem fogadott választási eredmények ürügyén.
A belügyminisztérium egyik szóvivője közölte, hogy Kurszan Aszanov ellenzéki politikus, a biztonsági szolgálat egykori magas rangú tisztségviselője átvette a belügyminisztérium vezetését, ami a Reuters szerint feltehetően annak a jele, hogy kicsúszik az irányítás Dzsejenbekov kezéből.
A tüntetés még hétfőn reggel kezdődött Biskek főterén a parlamentbe bekerülési küszöböt a hétvégi választáson átlépni nem tudó, legalább tíz párt és híveik részvételével. Állításuk szerint a hatóságok a választási kampány során hatalmukkal visszaéltek és szavazatokat vásároltak.
| ||
Hétfőn a rendőrség könnygázzal és vízágyúval próbálta feloszlatni a több ezres tömeget. A demonstrálók autókat gyújtottak fel, majd éjszaka sokan átmásztak a parlamentet övező kerítésen és behatoltak az épületbe. Az összecsapásokban legalább százan megsérültek.
Kedden hajnalban hívei kiszabadították a korrupció miatt 11 évnyi börtönbüntetésre ítélt volt elnököt, Almazbek Atambajevet. Atambajevet az állambiztonsági hivatal épületéből szabadították ki, de nemcsak őt, hanem több más volt vezető tisztségviselőt is. Hogy ezt miért tették, egyelőre nem szerepel a híradásokban.
A hivatalos eredmények szerint az újonnan alapított, Egység (Birimdik) nevű szocialista párt nyert a szavazatok közel 25 százalékával, amelyet szorosan a szintén új, liberális Hazám, Kirgizisztán (Mekenim Kirgizstan) követ. A 7 százalékos bejutási küszöböt még két másik pártnak sikerült megugrania.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jelentése szerint a kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az adományozás bizonyos formáinak tiltása hátrányosan érinti a nehezebb anyagi helyzetben lévő pártokat, és a szavazatvásárlás is súlyos probléma az országban.
| ||
Tizenkét párt hétfőn levélben szólította fel a kirgiz központi választási bizottságot a voksolás érvénytelenítésére és új választás kiírására.
Az 1991-ben függetlenné vált, 6,5 millió lakosú Kirgizisztánban az első két, szabadon választott elnöknek tömeges tiltakozó megmozdulások hatására kellett távoznia a hatalomból. Az első "békés" kormányváltásra 2017-ig kellett várni, amikor a jelenlegi elnök, a 2023-ig hivatalban lévő Szooronbaj Dzsejenbekov váltotta Atambajevet.e
