Koszovói erőszak: Putyin kiáll a szerbek mellett

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. május 31.

Külpol

Oroszország teljes mértékben, feltétel nélkül támogatja Szerbiát.

Oroszország támogatja Szerbiát a koszovói helyzet eszkalálódása fényében, és álláspontja szerint tiszteletben kell tartani a koszovói szerbek jogait és érdekeit – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

„Figyelemmel kísérjük (a koszovói eseményeket), teljes mértékben, feltétel nélkül támogatjuk Szerbiát, támogatjuk a szerbeket” – hangoztatta a Kreml szóvivője.

„Úgy gondoljuk, hogy a koszovói szerbek minden törvényes jogát és érdekét tiszteletben kell tartani és biztosítani, nem szabad teret engedni semmilyen provokatív, a szerbek jogait sértő lépéseknek” – tette hozzá, egyúttal hangot adva Moszkva aggodalmának.

Peszkov szerint nem szerepel a tervek között a Vlagyimir Putyin orosz és az Aleksandar Vucic szerb elnök közötti kapcsolatfelvétel a koszovói helyzet kiéleződése miatt, de Moszkva és Belgrád között diplomáciai csatornákon keresztül folyamatos a kommunikáció.

A szóvivő a Kreml támogatásáról biztosított minden olyan lépést, amely elősegíti a Koszovó körül kialakult akut helyzetből való kilábalást, és az összes érintett fél jogainak biztosítását szolgálja. Ugyanakkor Moszkva tapasztalataira hivatkozva kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Európa érvényt akar szerezni a Szerbia és Koszovó között elért megállapodásoknak. Példaként említette azt a papíron maradt kötelezettségvállalást, amelyet 2014-ben három európai külügyminiszter adott Viktor Janukovics ukrán elnöknek, és amely „valójában csak paravánként szolgált ahhoz, hogy később abban az országban puccsot, illegális hatalomváltást hajtsanak végre”.

Peszkov így reagált Miroslav Lajcáknak, az Európai Unió nyugat-balkáni különmegbízottjának arra a kijelentésére, amely szerint a tisztségviselő biztos abban, hogy a Belgrád és Pristina közötti megállapodásokat teljesíteni fogják.

Az orosz elnöki szóvivő kétségeinek adott hangot az Európai Politikai Közösség szerdai chisinaui csúcstalálkozójával kapcsolatban, rámutatva, hogy egy megosztott Európában, amelyben nincs párbeszéd Oroszország és sok ország között, lehetetlen teljes körű politikai folyamatról beszélni.

Az Emmanuel Macron francia elnök által kezdeményezett közösség a 27 uniós ország és Nagy-Britannia mellett 19 európai és észak-afrikai országot foglal magában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.