Kovács Zoltán lényegében leféknyúzozta a Pegasus-ügyet, a Guardian újságírója helyretette

  • narancs.hu
  • 2021. július 20.

Külpol

Politikailag motivált támadás áll a háttérben, mi más. 

Kovács Zoltán államtitkár angolul, az abouthungary.hu-n írt a Pegasus-ügyről és a megfigyelési botrányról.

Kovács lényegi mondanivalója az, hogy a sztori nincs alátámasztva, és valójában a "Guardian által vezetett baloldali sajtóorgánumok" támadásáról van szó.

Kovács azt is írja, hogy ezek a sajtóorgánumok azért nem tesznek fel kemény kérdéseket, és azárt nem igyekeznek alátámasztani a kiszivárgott információkat, mert a botránnyal Orbánt lehet támadni: „ezért a csorda szellemű média simán beveszi kérdés nélkül“ az egészet. 

Ezen kívü megismétli Pintér Sándor belügyminiszter állítását, miszerint a kormányváltás óta nem voltak illegális megfigyelések Magyarországon.

Felidézi Varga Judit igazságügyi miniszter nyilatkozatát arról, hogy az államoknak kell, hogy legyenek szükséges eszközeik az őket fenyegető veszélyek, például külföldi tikosszolgálatok és ügynökeik törekvéseivel, vagy az alkotmányos rend aláásására irányuló akciókkal szemben.

Kovács Zoltán levelére a Guardian újságírója, Shaun Walker Twitteren reagált, pontról pontra szétszedve annak állításait.

Azt írta:

  • Nem a Guardian vezette a nyomozást.
  • Azért sem Orbán-ellenes összeesküvésről van szó, mert sok más ország és személy érintett.
  • Állításainkat az Amnesty International Citizen Lab által ellenőrzött elemzésére alapoztuk, az olvasók eldöntik, hogy ezt vagy a homályos hivatalos magyarázatokat tartják hitelesebbnek.
  • Senki sem tagadta eddig, hogy a megfigyelés megtörtént, csak azt, hogy illegális megfigyelés történt. Magyarországon a megfigyelések jogi háttére meglehetősen laza, amit nemzetközi szervezetek kritizáltak is korábban.
  • Ha Kovács azt akarja mondani, hogy Panyi és a többi érintett nemzetbiztonsági kockázatot jelent, akkor erre vonatkozóan bizonyítékokat kellene nyilvánosságra hozni.
  • Ha ezek túl érzékeny információk a nyilvánosság számára, akkor a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén kellene ezt megtenni, amit viszont épp a Fidesz blokkol. 

 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.