Interjú

„Láttuk, hogyan zajlott ez Magyarországon”

Molnár Norbert, a pozsonyi Pátria Rádió távozó főszerkesztője

Külpol

Fájdalmasan ismerős történeteket hallani Szlovákiából: a Robert Fico vezette kormánykoalíció karnyújtásnyira van a közmédia teljes leuralásától – leggyorsabban a magyar részleg kapcsolt, számos szerkesztő szedte a sátorfáját.

Magyar Narancs: Hat ember állt fel szinte egyszerre. Mi vezetett idáig?

Molnár Norbert: A szeptemberi választások után összeállt az új kormánykoalíció, és elég egyértelmű volt, hogy két céljuk lesz: az egyik az igazságszolgáltatás átalakítása és a saját embereik megmentése a már folyó eljárások elől, a másik pedig a média és a kulturális tér elfoglalása. Februárban a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) delegálta kulturális miniszter, Martina Šimkovičová benyújtott egy törvényjavaslatot, amely az RTVS, vagyis a közszolgálati tévé és rádió megszüntetéséről, illetve az STVR nevű új intézmény létrehozásáról szól. Tehát csak a nevet változtatták meg, és pár apró részletet: például azt, hogy a televízió tanácsába a kulturális minisztérium is jelöl már embereket, tehát egyfajta politikai felügyeletet biztosítanak a közszolgálati média felett. A miniszter asszony és hivatalvezetője, Lukáš Machala nem is titkolták, hogy közszolgálati helyett állami intézményt akarnak létrehozni. Mivel a törvényt kicsit elrontották, eltartott egy ideig, ameddig elfogadták, de én akkor, februárban eldöntöttem, hogy megyek, mert ebben az intézményben nem akarok dolgozni. Velem együtt döntött így több kollégám is.

MN: Miből voltak ennyire biztosak abban, hogy romlás várható?

MN: Hogy mit akarnak pontosan, azt még nem látni, de lehet sejteni. Azáltal, hogy a minisztérium közvetlen felügyeletet tud gyakorolni az intézmény felett és dönthet minden kérdésben, egyértelműen azt jelenti, hogy a közmédia politikai intézménnyé válik. A deklaráltan laposföld-hívő Lukáš Machala júliusban be is került a tanácsba. A miniszter asszony azt mondta, belső kiválasztás során független bizottság hallgatta meg a jelölteket, de erről a bizottságról nem tudni semmit. Valószínűleg Machala beosztottjai voltak a tagok. Ezek mutatják az utat, hogy mit akarnak, és hogyan képzelik el a működést. Frontális letámadás még nincs az intézményben, de már tiltottak le riportokat a tévében.

MN: Mivel magyarázták?

MN: Azzal, hogy nem felelnek meg a kormánykoalíciónak. Az egyik riportban az szerepelt, hogy Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter alatt a minisztérium több mint 600 ezer euró értékben kötött szerződést egy ügyvédi irodával. Ezt nem engedték.

MN: Peter Pellegrini köztársasági elnök kifejezetten ellenezte, hogy laposföld-hívő jelölt kerüljön a tanácsba, ehhez képest ő is aláírta a törvényt. Ennyire nem lenne súlyuk a mérsékelt hangoknak?

MN: A kormánykoalíció kifelé egységesnek tűnik, de nem az. Pellegrini pártja, a Hlas finomabb módszerekkel játszik, mint a szőnyegbombázással működő SNS. Köztük soha nem is volt nagy egyetértés. De azáltal, hogy Pellegrini az államfővé válással mellékvágányra került, szerintem a Hlas nem fogja sokáig bírni, s Robert Fico pártja, a Smer felzabálja. Már most Fico táskahordozójaként szokás emlegetni Pellegrinit. Mivel Fico legfőbb programpontja a saját és az emberei bőrének mentése a büntető törvénykönyv átszabásával – már sokak ellen meg is szűntek az eljárások –, azon túl nem igazán törődik vele, mit csinálnak a koalíciós partnerei.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar rulett

Szociológusok és politológusok rendszeresen elmondják, hogy a magyarok és különösen a Fidesz-szavazók számára az egyik legfontosabb érték a biztonság. Azt is mindig hozzáteszik, hogy Orbán Viktor különlegesen jól érti a „magyar néplelket”, így eredményesen tud játszani az egzisztenciális fenyegetettség és a biztonság utáni vágy érzékeny húrjain.

Állandósult ideiglenesség

Újabb két évig kell négyszáz embernek olyan házakban élnie, amelyeket évtizedekkel ezelőtt bontásra ítéltek. A VIII. kerületi önkormányzat helyett immár az állam felel azért, hogy a lakók 2027 közepére kiköltözhessenek. Van, aki dühös, van, aki elkeseredett, és van, aki már nem érhette meg a történet végét.

Nincs neked annyid!

Az átláthatósággal indokolja a kormány, valójában az eddiginél is kevesebb transzparenciát hoz majd az a törvénymódosítás, amelynek értelmében bármennyi pénzt felhasználva kampányolhatnak az egyéni jelöltek.