Július 1-jén a dakkai egyetem diákjai tüntetni kezdtek a közszolgálati kvótarendszer visszaállítása ellen. A fiatal bangladesi társadalomban évente több mint 2 millió ember lép be a munkaerőpiacra, de közülük több százezren azonnal külföldre mennek. A fejlődő ázsiai országokban, ahol nagy arányban a napi bérmunka szolgáltatja a megélhetést, a közszolgálati állás életre szóló biztonságot: közepesen magas fix fizetést, szociális juttatásokat, egészség- és nyugdíjbiztosítást nyújt.
A 170 milliós, 90 százalékban muszlim országot 2009 óta az államalapító Mudzsibur Rahmán lánya, Sejk Haszina és pártja, az Avami Liga irányítja. (Banglades 1971-ben vált külön Pakisztántól, a függetlenségi mozgalom vezetője és az új ország első kormányfője 1975-ben katonai puccs áldozata lett – a szerk.) Haszina nagy érdeme a bangladesi fellendülés, amelynek köszönhetően az ország Dél-Ázsia egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált az utóbbi évtizedben. Tízmilliók vergődtek ki a vezetékes víz, áram és vécé nélküli mélyszegénységből – ám a Covid óta az emelkedő inflációval nem tud lépést tartani a még mindig meglehetősen szegény lakosság. Az ország első asszonyának három ciklusát mindemellett a demokratikus rendszer teljes leépítése, a tekintélyelvű és egypártrendszerű uralom, a másként gondolkodókkal és a politikai ellenzék bármely formájával szembeni brutális intézkedések sora kísérte.
Elnyomás és korrupció
Sejk Haszina és pártja, az Avami Liga idén januárban immár negyedik alkalommal nyerte meg a választásokat. A megmaradt ellenzék bojkottálta az eseményt – azután, hogy az Avami Liga legutóbb, 2019-ben a parlamenti helyek 96 százalékát szerezte meg, aligha volt más értelmes választása. A választási csalások kísérőjelensége a fékezhetetlen terror volt. Megteltek a börtönök: több mint tízezer ellenzéki politikus és aktivista volt rács mögött; tíz év alatt közel száz ellenzéki politikus tűnt el nyomtalanul. A kormányellenes demonstrációk rendszerint több tucat áldozattal jártak, a piszkos munkát az Avami Liga aktivistái a rendőrséggel karöltve végezték el. A kormánymédia minderről csak annyit és úgy tájékoztatott, ahogy az az uralkodó pártnak megfelelt. A valódi hírszolgáltatás az online platformokon zajlott, tavaly került fel például az a videó a világhálóra, amelyen az ellenzéki tüntetésre felfegyverkezve érkező kormánypárti aktivisták rendőri vezetéssel azt skandálják, hogy „Elfogni minden ellenzékit egyenként, és lemészárolni őket!” Haszina kormánya teljes ellenőrzése alatt tartotta az igazságszolgáltatást, a rendőrséget és persze az őt annak idején hatalomra segítő hadsereget.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
