Lecsukták az Amnesty International török vezetőjét, akit azzal vádolnak, hogy tagja egy terrorszervezetnek

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. június 10.

Külpol

Orbán barátja, a török elnök se szereti a civil szervezeteket. Az Amnesty első emberét hivatalosan is rács mögé zárták.

Az Anadolu török állami hírügynökség szombati beszámolója szerint a nyugat-törökországi Izmir bírósága hivatalosan is elrendelte Taner Kilic, az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet törökországi vezetőjének letartóztatását öt másik ügyvéddel együtt. Azzal vádolják őket, hogy tagjaik egy terrorszervezetnek, és kapcsolatban állnak a tavalyi puccskísérletért felelőssé tett hitszónok, Fethullah Gülen mozgalmával.

Kilicet kedden vették őrizetbe Izmirben 22 másik ügyvéddel együtt, aztán olyan hírek terjengtek, hogy szabadon engedik, akinek őrizetbe vételét élesen bírálta az Egyesült Államok és az Európai Unió is. A nemzetközi nyomás ellenére a bíróság a letartóztatás mellett döntött.

Taner Kilic

Taner Kilic

Fotó: Amnesty International Magyarország

Egyebek közt azért is vitték el a török Amnesty vezetőjét és társait, mert elvileg mindannyian használták a Bylock titkosított üzenetküldőt, és a gyanú szerint a Bylock számítógépes alkalmazást használta az egyesült államokbeli száműzetésben élő török hitszónok, Fethullah Gülen hálózata. A török hatóságok Gülent vádolják a tavaly júliusi puccskísérlet megszervezésével.

Az Amnesty International "lesújtó igazságtalanságnak" minősítette Kilic letartóztatását. Salil Shetty, az AI főtitkára szerint az ügy bizonyíték a törökországi önkényre és a kudarcba fulladt államcsíny utáni átfogó leszámolásokra, amelyeket maga Erdoğan török elnök – akinek egyik nagy csodálója Orbán Viktor – vezényel.

Törökországban a kudarcba fulladt puccsot követően több mint ötvenezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba a Gülenhez fűződő vélt kapcsolataik miatt.

Figyelmébe ajánljuk

Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról

Nem létező szerbiai magyar beavatkozás amerikai követelésének visszautasításáról beszélt pénteki állami rádiós szózatában Orbán Viktor. Az 1999-es jugoszláviai légiháború során nem volt tervbe véve szárazföldi művelet, nem volt mit megakadályozni. Orbán hári jánosi „visszaemlékezése” egy bő másfél éve kezdődött önfényezés második része.