Az Európai Bizottság elnöke bevallotta, hogy gyakran kiakad, amikor Orbánnal beszélget

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. június 10.

Külpol

Jean-Claude Juncker azt is elmondta, hogy hamarosan kiderül, indul-e Magyarországgal szemben újabb kötelezettségszegési eljárás.

A Der Spiegel szombati keltezésű – digitális formátumban péntek este megjelent – interjújában Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke kiemelte: mindössze néhány olyan tagállam van, amely nem akar részt venni a 200 ezer menekült elosztásáról szóló döntés végrehajtásában, és a bizottság a jövő héten megtárgyalja azt a kérdést, hogy indítson-e kötelezettségszegési eljárást ellenük.

Arra a kérdésre, hogy Szlovákiáról és Magyarországról van-e szó, azt mondta, hogy "ezekről, és más államokról". Aki nem vesz részt a döntés végrehajtásában, "számolnia kell azzal, hogy kötelezettségszegési eljárást kap a nyakába" – tette hozzá Jean-Claude Juncker.
Kifejtette, hogy döntés még nincs az ügyben, ő személyesen pedig az eljárás megindítását pártolja. Nem a fenyegetés, nyomásgyakorlás céljával, hanem azért, mert a bizottságnak egyértelművé kell tennie, hogy a meghozott döntések a hatályos jog részét jelentik akkor is, ha egy tagország a döntés ellen szavazott.

"Az európai szolidaritásról van szó, amely nem lehet egyirányú utca" – jelentette ki az EB elnöke.
Arra a felvetésre, hogy az EU megtűr soraiban egyre inkább autoriter módon tevékenykedő tagokat, így Lengyelországot és Magyarországot, Jean-Claude Juncker hangsúlyozta, hogy "nagyon is vannak még különbségek Lengyelország és Magyarország, illetve a világ emberi jogokat megvető része között". Azonban az is igaz, hogy a bizottság "veszekedős párbeszédet" folytat Lengyelországgal és Magyarországgal.

Műmosoly?

Műmosoly?

Fotó: orientpress.hu

Arra a kérdésre, hogy miért utasítja el azt a német kormányzati felvetést, miszerint meg kell vonni uniós támogatásokat a jogállami alapelvek ellen vétő tagországoktól, azt mondta, hogy néha neki is lenne kedve megkurtítani a "rakoncátlan" tagok támogatását, de a józan ész és a tapasztalat azt mutatja, hogy nem ez lenne a helyes út, mert nincs szükség újabb olyan ügyekre, amelyek megosztják a tagállamokat.

Jean-Claude Juncker arról is beszélt, hogy jól "kijön" Orbán Viktorral, legalábbis ami a személyes érintkezést illeti, tartalmilag viszont kevesebb az egyetértés. "Gyakran veszekszünk" – mondta az EB elnöke. Amikor az EB elnökénél arról érdeklődtek, hogyan is néz ki egy ilyen veszekedés, és vajon Orbán Viktor feldühödik-e, azt mondta, hogy a magyar kormányfő "nem akad ki soha, azt inkább én teszem".

Mint mondta, legfőképpen a nemzeti konzultáció kérdőívei és az Állítsuk meg Brüsszelt! jelmondat miatt mérgelődik. Ismertette: elmondta Orbán Viktornak, hogy "ezzel saját magadat állítod meg, mert te is Brüsszel vagy". A magyar miniszterelnök valamennyi döntésben részt vesz, ezért elfogadhatatlan "úgy tenni, mintha Brüsszel egy idegen hatalom volna", amely titokban "magyarellenes" tevékenységet folytat – mondta Jean-Claude Juncker.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.