Lengyel határőrség: buszokkal viszik el a fehéroroszok a menekülteket a határról

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. november 17.

Külpol

A lengyel belügyminiszter-helyettes szerint Lukasenka elvesztette ezt a csatát. 

Elhagyják a migránsok a kuznicai lengyel-fehérorosz határátkelő környékén létesített tábort – közölte szerdán a lengyel határőrség. Maciej Wasik belügyminiszter-helyettes szerint a fehéroroszok buszokkal viszik el a külföldieket a helyszínről.

Múlt hétfőn mintegy ezer menekült vonult Bruzgi/Kuznica határátkelő közelébe, és a közelben vertek tábort. Lényegében "állóháború" alakult ki mind a helyszínen, mind nemzetközi politikai színtéren. A főleg iraki kurdokból, szírekből, jemeniekből és afgánokból álló tömeg egy része többször is megpróbált átjutni szögesdrótkerítésen, de a lengyel hatóságok megakadályozták az áttöréseket vagy elfogták azokat, akiknek mégis sikerült Lengyelországba átjutniuk, és valamennyiüket visszatoloncolták. A lengyelek azzal vádolják a fehéroroszokat, hogy ők szervezik a tömeget. A senki földjén rekedt emberek közül legalább 10-en már halálra fagytak. 

Kedden a lengyel határőrség viszont arról írt a Twitteren, hogy a határátkelő közelében, a fehérorosz oldalon táborozó külföldiek összecsomagoltak, és elhagyják a tábort, ismeretlen helyre távoznak fehérorosz tisztviselők kíséretében.

Maciej Wasik belügyminiszter-helyettes a TV Republika lengyel konzervatív hírtelevíziónak elmondta: úgy értesült, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök buszokat küldött a határátkelőhöz, a migránsok felszállnak ezekre és távoznak.

"Úgy néz ki, hogy Lukasenka elveszítette ezt a határcsatát"

– jegyezte meg a miniszterhelyettes.

A határőrség egyúttal a lengyel-fehérorosz határszakasz más pontjain éjszaka történt két tömeges határsértési kísérletről számolt be szerda reggel. 

Az Európai Unió Tanácsa hétfőn arról döntött, hogy kibővítik a büntetőintézkedések rendszerét a kialakult helyzet miatt, ezután szankciókkal sújthatnak olyan embereket és szervezeteket, akik és amelyek felelősek a fehérorosz rezsim tevékenységeiért, vagy hozzájárulnak az Európai Unió külső határainak illegális átlépéséhez.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.