A kormányválság május 17-én robbant ki Ausztriában, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache lemondásra kényszerült.
Ezt követően a Néppárt és a Szabadságpárt koalíciója felbomlott. Sebastian Kurz kancellár és Alexander Van der Bellen elnök kihirdették az előrehozott választást.
A 2017 októberében tartott parlamenti választásokon az Osztrák Néppárt (ÖVP) listavezetője, Sebastian Kurz több mint 117 ezer szavazatot kapott, elérve a pártjára leadott voksok hét százalékát. A Néppárt által összeállított szövetségi listán azonban Kurz neve amúgy is az első helyen szerepelt, így ez a párt jelöltjeinek a sorrendjén nem változtatott.
A szavazólapon nyolc párt neve szerepel: az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a NEOS (Az Új Ausztria és Liberális Fórum), a MOST (JETZT), a Zöldek, az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) és a Változás (Wandel). Helyi szinten más pártok jelöltjei is indulhatnak. A bécsi választópolgárok például az Osztrák Sörpártra (Bierpartei Österreich) is szavazhatnak majd.
Az előzetes közvélemény-kutatások győzelemre esélyes pártként emlegetik a Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppártot, amely 35 százalékon áll. A második legnépszerűbb párt a Szociáldemokrata Párt (SPÖ), 23 százalékos támogatottsággal. A harmadik helyen áll az Osztrák Szabadságpárt, amely várhatóan a szavazatok 20 százalékát kapja majd. A Zöldek várhatóan 11, a NEOS 8 százalékot szerezhet.
MTI
