Macron újságírók előtt magyarázta el, miért nincs diktatúra Franciaországban

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. január 24.

Külpol

Aki szerint Franciaország, nem demokrácia, az menjen el egy diktatúrába, és próbálja ki - javasolta.

Emmanuel Macron francia elnök élesen bírálta azokat, akik azt állítják, hogy Franciaországban diktatúra van, és ezzel igazolják a közéletben tapasztalható verbális, illetve a tüntetéseken egyre gyakoribb fizikai erőszakot.

"A társadalmunkban felháborító módon elterjedt - elképesztően felelőtlen politikai megszólalások által - az a gondolat, hogy már nem demokráciában vagyunk, és egyfajta diktatúra alakult ki" - mondta Macron újságíróknak csütörtök este az Izraelből hazafele tartó repülőgépen a Radio J közösségi rádiócsatorna hangfelvétele szerint.

"Próbálják csak ki a diktatúrát! Egy diktatúra olyan rezsim, ahol egyetlen ember vagy egyetlen klán dönt a törvényekről. Egy diktatúra olyan rezsim, ahol nem lehet leváltani a vezetőket, soha. Ha Franciaország ez, akkor próbálják ki a diktatúrát, és majd meglátják! A diktatúra igazolja a gyűlölködést. A diktatúra igazolja az erőszakot. A demokráciában azonban van egy alapelv: a mások tisztelete, az erőszak tiltása, a gyűlölet elleni küzdelem" - fogalmazott Macron.

A sárgamellényes, illetve nyugdíjreform elleni tüntetéseken tapasztalható erőszakot érintő kérdésre a francia elnök elmondta: "azok, akik az erőszakot képviselik, és azok, akik cinikusan időnként ösztönzik, és azok, akik nem emelnek szót, amikor kell, egy nagyon egyszerű dolgot elfelejtenek: demokráciában élünk".

Emmanuel Macron - aki az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadulásának 75. évfordulójára szervezett Holokauszt Világfórumon vett rész Izraelben - úgy vélte, hogy az antiszemitizmus erősödése összefügg a gazdasági és társadalmi válsággal.

"Minden nyugati demokrácia válságon megy keresztül, olyan válságon, amelyet felerősítenek a mai világ nagy félelmei" - mondta a francia elnök a digitális átalakulást és a klímaváltozást említve. Szerinte az antiszemitizmus "minden alkalommal a másoktól való félelem legradikálisabb és legelőrehaladottabb formája".

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.