Macron újságírók előtt magyarázta el, miért nincs diktatúra Franciaországban

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. január 24.

Külpol

Aki szerint Franciaország, nem demokrácia, az menjen el egy diktatúrába, és próbálja ki - javasolta.

Emmanuel Macron francia elnök élesen bírálta azokat, akik azt állítják, hogy Franciaországban diktatúra van, és ezzel igazolják a közéletben tapasztalható verbális, illetve a tüntetéseken egyre gyakoribb fizikai erőszakot.

"A társadalmunkban felháborító módon elterjedt - elképesztően felelőtlen politikai megszólalások által - az a gondolat, hogy már nem demokráciában vagyunk, és egyfajta diktatúra alakult ki" - mondta Macron újságíróknak csütörtök este az Izraelből hazafele tartó repülőgépen a Radio J közösségi rádiócsatorna hangfelvétele szerint.

"Próbálják csak ki a diktatúrát! Egy diktatúra olyan rezsim, ahol egyetlen ember vagy egyetlen klán dönt a törvényekről. Egy diktatúra olyan rezsim, ahol nem lehet leváltani a vezetőket, soha. Ha Franciaország ez, akkor próbálják ki a diktatúrát, és majd meglátják! A diktatúra igazolja a gyűlölködést. A diktatúra igazolja az erőszakot. A demokráciában azonban van egy alapelv: a mások tisztelete, az erőszak tiltása, a gyűlölet elleni küzdelem" - fogalmazott Macron.

A sárgamellényes, illetve nyugdíjreform elleni tüntetéseken tapasztalható erőszakot érintő kérdésre a francia elnök elmondta: "azok, akik az erőszakot képviselik, és azok, akik cinikusan időnként ösztönzik, és azok, akik nem emelnek szót, amikor kell, egy nagyon egyszerű dolgot elfelejtenek: demokráciában élünk".

Emmanuel Macron - aki az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadulásának 75. évfordulójára szervezett Holokauszt Világfórumon vett rész Izraelben - úgy vélte, hogy az antiszemitizmus erősödése összefügg a gazdasági és társadalmi válsággal.

"Minden nyugati demokrácia válságon megy keresztül, olyan válságon, amelyet felerősítenek a mai világ nagy félelmei" - mondta a francia elnök a digitális átalakulást és a klímaváltozást említve. Szerinte az antiszemitizmus "minden alkalommal a másoktól való félelem legradikálisabb és legelőrehaladottabb formája".

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.