Macron újságírók előtt magyarázta el, miért nincs diktatúra Franciaországban

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. január 24.

Külpol

Aki szerint Franciaország, nem demokrácia, az menjen el egy diktatúrába, és próbálja ki - javasolta.

Emmanuel Macron francia elnök élesen bírálta azokat, akik azt állítják, hogy Franciaországban diktatúra van, és ezzel igazolják a közéletben tapasztalható verbális, illetve a tüntetéseken egyre gyakoribb fizikai erőszakot.

"A társadalmunkban felháborító módon elterjedt - elképesztően felelőtlen politikai megszólalások által - az a gondolat, hogy már nem demokráciában vagyunk, és egyfajta diktatúra alakult ki" - mondta Macron újságíróknak csütörtök este az Izraelből hazafele tartó repülőgépen a Radio J közösségi rádiócsatorna hangfelvétele szerint.

"Próbálják csak ki a diktatúrát! Egy diktatúra olyan rezsim, ahol egyetlen ember vagy egyetlen klán dönt a törvényekről. Egy diktatúra olyan rezsim, ahol nem lehet leváltani a vezetőket, soha. Ha Franciaország ez, akkor próbálják ki a diktatúrát, és majd meglátják! A diktatúra igazolja a gyűlölködést. A diktatúra igazolja az erőszakot. A demokráciában azonban van egy alapelv: a mások tisztelete, az erőszak tiltása, a gyűlölet elleni küzdelem" - fogalmazott Macron.

A sárgamellényes, illetve nyugdíjreform elleni tüntetéseken tapasztalható erőszakot érintő kérdésre a francia elnök elmondta: "azok, akik az erőszakot képviselik, és azok, akik cinikusan időnként ösztönzik, és azok, akik nem emelnek szót, amikor kell, egy nagyon egyszerű dolgot elfelejtenek: demokráciában élünk".

Emmanuel Macron - aki az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadulásának 75. évfordulójára szervezett Holokauszt Világfórumon vett rész Izraelben - úgy vélte, hogy az antiszemitizmus erősödése összefügg a gazdasági és társadalmi válsággal.

"Minden nyugati demokrácia válságon megy keresztül, olyan válságon, amelyet felerősítenek a mai világ nagy félelmei" - mondta a francia elnök a digitális átalakulást és a klímaváltozást említve. Szerinte az antiszemitizmus "minden alkalommal a másoktól való félelem legradikálisabb és legelőrehaladottabb formája".

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.