Nyilvánosan az ukránok felkészültségét kérdőjelezte meg, de egy hónapokkal ezelőtti zárt körű tanácskozáson inkább geopolitikai aggályokat hozott fel Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban Orbán Viktor – írja a Direkt36.
Orbán a tavaly márciusi „EU-s nagytanácsnak” nevezett fórumon – amit a jogszabály szerint az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozói, vagyis az Európai Tanács ülései előtt hívnak össze – beszélt arról, hogy titkosszolgálati forrásokból származó információi szerint az Egyesült Államok megígérte Ukrajnának, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások még 2023-ban meg fognak indulni.
„Lesz egy kis csinn-bumm cirkusz előtte” – mondta Orbán arra utalva, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez egyhangú döntés szükséges, így a magyar kormány bizonyos ügyekben érvényesíteni tudja majd az akaratát. Orbán azt is mondta, hogy bár szerinte Magyarország némi eredményt el tud érni, érdemi akadályt nem tud majd emelni az ukránok csatlakozása elé, azt gyorsan „át fogják rajtunk nyomni”.
Mint a cikk írja,
Orbán elmélete szerint az ukrán csatlakozással létrejön az EU-n belül egy olyan „erőközpont”, amit az Egyesült Államok fog uralni katonailag, illetve politikai és gazdasági értelemben is.
Ehhez az észak-közép-európai zónához fog tartozni szorosabban a három balti állam, Lengyelország, az Oroszország által a területei egy részétől megfosztott Ukrajna, illetve valamennyire lazábban Románia is. Orbán konkrét számokat említve úgy kalkulált, hogy a Baltikum, Lengyelország és Ukrajna lakossága felül fogja múlni Franciaországét, így szerinte ez a zóna befolyásosabb lesz a franciáknál.
Orbán az elméletét elővezette Emmanuel Macronnak is, de a francia elnöknek „nem volt teljesen világos, hogy mit mivel kell összeadni”.
