Szélsőjobboldali nyomulás Romániában

Maszk nélkül

  • Parászka Boróka
  • 2021. április 7.

Külpol

Találékonyan köti össze az arab-, zsidó-, német- és magyar­ellenességet a román szélsőjobb a járványintézkedések elleni tiltakozással. A kormány akkor is rajtaveszthet a kommunikációs hadviselésen, ha a járvány kezelése és megfékezése, az oltáskampány közben jól halad.

Groteszk kis csoportosulásokkal, szétszórt utcai összeszólalkozásokkal indult a romániai maszk- és megszorításellenes mozgalom, ám röpke egy hét alatt antiszemita, xenofób tömegtüntetésekhez vezetett – sokak számára talán váratlanul. A tavaly meglepően magas, 9 százalékos támogatottsággal parlamentbe jutó szélsőjobboldali párt, a Románok Egységéért Szövetség (AUR) a kellő pillanatban ismerte fel, milyen nagy felhajtóereje van a járványintézkedések elleni hangulatnak, és menten ki is használta azt. A párt – amelynek hosszú távú életképességét, országos mozgósító erejét nemrégiben még sokan megkérdőjelezték – 78 településen, 39 megyében vitte utcára az embereket napokon át.

Először csak a maszkviselésbe belefáradtak és a nyitást követelő vendéglátósok vonultak utcára, hogy a nem túl szigorú előírások (kora esti kijárási tilalom, boltok korlátozott nyitvatartása, teljes áprilisra meghirdetett iskolai szünet) további lazítását érjék el. Romániában a települések fertőzöttségi foka határozza meg a korlátozások mértékét. Azokban a nagyvárosokban, például Temesváron vagy Kolozsváron, ahol szervezettebb a szűrés, magasabb az azonosított esetek száma, ott szigorúbb előírások vannak érvényben hónapok óta. E „zárt” városokban egyre fokozódik a feszültség, s egyre rosszabb szemmel nézik azokat az övezeteket, amelyekben – elsősorban az adatokkal folytatott trükközés miatt – nincsenek komoly korlátozások.

Takarodj, Maia!

Amikor több megyei kórház előtt azt követelték a tüntetők, hogy a járványt „szüntessék be”, a „járvány mondjon le”, akkor még úgy tűnt, inkább abszurd irányt vesznek az események. A bákói megyei kórház előtt azonban elszabadultak az indulatok. A covidosokat ellátó intenzív osztály ablakai alatt demonstráló tömeg azt kiabálta: nincs járvány, a hatóságok hazudnak a Covid terjedéséről. Miközben bent a fertőzöttek a lélegeztetőgépeken küzdöttek az életükért, kint azt skandálták a tüntetők: a kórházban nem gyógyítják, hanem megölik a betegeket. Amikor begurult egy újabb súlyos beteget szállító mentőautó, az emberek nem akartak félreállni az útjából, inkább hangosan nevetve gúnyolódtak. A bukaresti tüntetésen már a csendőrség közbelépésére is szükség volt. A felvonulók itt már egyenesen a Cîțu-kormány lemondását követelték. S felharsant a régi-új jelszó: ki az idegenekkel az országból!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.