Szélsőjobboldali nyomulás Romániában

Maszk nélkül

  • Parászka Boróka
  • 2021. április 7.

Külpol

Találékonyan köti össze az arab-, zsidó-, német- és magyar­ellenességet a román szélsőjobb a járványintézkedések elleni tiltakozással. A kormány akkor is rajtaveszthet a kommunikációs hadviselésen, ha a járvány kezelése és megfékezése, az oltáskampány közben jól halad.

Groteszk kis csoportosulásokkal, szétszórt utcai összeszólalkozásokkal indult a romániai maszk- és megszorításellenes mozgalom, ám röpke egy hét alatt antiszemita, xenofób tömegtüntetésekhez vezetett – sokak számára talán váratlanul. A tavaly meglepően magas, 9 százalékos támogatottsággal parlamentbe jutó szélsőjobboldali párt, a Románok Egységéért Szövetség (AUR) a kellő pillanatban ismerte fel, milyen nagy felhajtóereje van a járványintézkedések elleni hangulatnak, és menten ki is használta azt. A párt – amelynek hosszú távú életképességét, országos mozgósító erejét nemrégiben még sokan megkérdőjelezték – 78 településen, 39 megyében vitte utcára az embereket napokon át.

Először csak a maszkviselésbe belefáradtak és a nyitást követelő vendéglátósok vonultak utcára, hogy a nem túl szigorú előírások (kora esti kijárási tilalom, boltok korlátozott nyitvatartása, teljes áprilisra meghirdetett iskolai szünet) további lazítását érjék el. Romániában a települések fertőzöttségi foka határozza meg a korlátozások mértékét. Azokban a nagyvárosokban, például Temesváron vagy Kolozsváron, ahol szervezettebb a szűrés, magasabb az azonosított esetek száma, ott szigorúbb előírások vannak érvényben hónapok óta. E „zárt” városokban egyre fokozódik a feszültség, s egyre rosszabb szemmel nézik azokat az övezeteket, amelyekben – elsősorban az adatokkal folytatott trükközés miatt – nincsenek komoly korlátozások.

Takarodj, Maia!

Amikor több megyei kórház előtt azt követelték a tüntetők, hogy a járványt „szüntessék be”, a „járvány mondjon le”, akkor még úgy tűnt, inkább abszurd irányt vesznek az események. A bákói megyei kórház előtt azonban elszabadultak az indulatok. A covidosokat ellátó intenzív osztály ablakai alatt demonstráló tömeg azt kiabálta: nincs járvány, a hatóságok hazudnak a Covid terjedéséről. Miközben bent a fertőzöttek a lélegeztetőgépeken küzdöttek az életükért, kint azt skandálták a tüntetők: a kórházban nem gyógyítják, hanem megölik a betegeket. Amikor begurult egy újabb súlyos beteget szállító mentőautó, az emberek nem akartak félreállni az útjából, inkább hangosan nevetve gúnyolódtak. A bukaresti tüntetésen már a csendőrség közbelépésére is szükség volt. A felvonulók itt már egyenesen a Cîțu-kormány lemondását követelték. S felharsant a régi-új jelszó: ki az idegenekkel az országból!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.