Szélsőjobboldali nyomulás Romániában

Maszk nélkül

  • Parászka Boróka
  • 2021. április 7.

Külpol

Találékonyan köti össze az arab-, zsidó-, német- és magyar­ellenességet a román szélsőjobb a járványintézkedések elleni tiltakozással. A kormány akkor is rajtaveszthet a kommunikációs hadviselésen, ha a járvány kezelése és megfékezése, az oltáskampány közben jól halad.

Groteszk kis csoportosulásokkal, szétszórt utcai összeszólalkozásokkal indult a romániai maszk- és megszorításellenes mozgalom, ám röpke egy hét alatt antiszemita, xenofób tömegtüntetésekhez vezetett – sokak számára talán váratlanul. A tavaly meglepően magas, 9 százalékos támogatottsággal parlamentbe jutó szélsőjobboldali párt, a Románok Egységéért Szövetség (AUR) a kellő pillanatban ismerte fel, milyen nagy felhajtóereje van a járványintézkedések elleni hangulatnak, és menten ki is használta azt. A párt – amelynek hosszú távú életképességét, országos mozgósító erejét nemrégiben még sokan megkérdőjelezték – 78 településen, 39 megyében vitte utcára az embereket napokon át.

Először csak a maszkviselésbe belefáradtak és a nyitást követelő vendéglátósok vonultak utcára, hogy a nem túl szigorú előírások (kora esti kijárási tilalom, boltok korlátozott nyitvatartása, teljes áprilisra meghirdetett iskolai szünet) további lazítását érjék el. Romániában a települések fertőzöttségi foka határozza meg a korlátozások mértékét. Azokban a nagyvárosokban, például Temesváron vagy Kolozsváron, ahol szervezettebb a szűrés, magasabb az azonosított esetek száma, ott szigorúbb előírások vannak érvényben hónapok óta. E „zárt” városokban egyre fokozódik a feszültség, s egyre rosszabb szemmel nézik azokat az övezeteket, amelyekben – elsősorban az adatokkal folytatott trükközés miatt – nincsenek komoly korlátozások.

Takarodj, Maia!

Amikor több megyei kórház előtt azt követelték a tüntetők, hogy a járványt „szüntessék be”, a „járvány mondjon le”, akkor még úgy tűnt, inkább abszurd irányt vesznek az események. A bákói megyei kórház előtt azonban elszabadultak az indulatok. A covidosokat ellátó intenzív osztály ablakai alatt demonstráló tömeg azt kiabálta: nincs járvány, a hatóságok hazudnak a Covid terjedéséről. Miközben bent a fertőzöttek a lélegeztetőgépeken küzdöttek az életükért, kint azt skandálták a tüntetők: a kórházban nem gyógyítják, hanem megölik a betegeket. Amikor begurult egy újabb súlyos beteget szállító mentőautó, az emberek nem akartak félreállni az útjából, inkább hangosan nevetve gúnyolódtak. A bukaresti tüntetésen már a csendőrség közbelépésére is szükség volt. A felvonulók itt már egyenesen a Cîțu-kormány lemondását követelték. S felharsant a régi-új jelszó: ki az idegenekkel az országból!

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.