Szélsőjobboldali nyomulás Romániában

Maszk nélkül

  • Parászka Boróka
  • 2021. április 7.

Külpol

Találékonyan köti össze az arab-, zsidó-, német- és magyar­ellenességet a román szélsőjobb a járványintézkedések elleni tiltakozással. A kormány akkor is rajtaveszthet a kommunikációs hadviselésen, ha a járvány kezelése és megfékezése, az oltáskampány közben jól halad.

Groteszk kis csoportosulásokkal, szétszórt utcai összeszólalkozásokkal indult a romániai maszk- és megszorításellenes mozgalom, ám röpke egy hét alatt antiszemita, xenofób tömegtüntetésekhez vezetett – sokak számára talán váratlanul. A tavaly meglepően magas, 9 százalékos támogatottsággal parlamentbe jutó szélsőjobboldali párt, a Románok Egységéért Szövetség (AUR) a kellő pillanatban ismerte fel, milyen nagy felhajtóereje van a járványintézkedések elleni hangulatnak, és menten ki is használta azt. A párt – amelynek hosszú távú életképességét, országos mozgósító erejét nemrégiben még sokan megkérdőjelezték – 78 településen, 39 megyében vitte utcára az embereket napokon át.

Először csak a maszkviselésbe belefáradtak és a nyitást követelő vendéglátósok vonultak utcára, hogy a nem túl szigorú előírások (kora esti kijárási tilalom, boltok korlátozott nyitvatartása, teljes áprilisra meghirdetett iskolai szünet) további lazítását érjék el. Romániában a települések fertőzöttségi foka határozza meg a korlátozások mértékét. Azokban a nagyvárosokban, például Temesváron vagy Kolozsváron, ahol szervezettebb a szűrés, magasabb az azonosított esetek száma, ott szigorúbb előírások vannak érvényben hónapok óta. E „zárt” városokban egyre fokozódik a feszültség, s egyre rosszabb szemmel nézik azokat az övezeteket, amelyekben – elsősorban az adatokkal folytatott trükközés miatt – nincsenek komoly korlátozások.

Takarodj, Maia!

Amikor több megyei kórház előtt azt követelték a tüntetők, hogy a járványt „szüntessék be”, a „járvány mondjon le”, akkor még úgy tűnt, inkább abszurd irányt vesznek az események. A bákói megyei kórház előtt azonban elszabadultak az indulatok. A covidosokat ellátó intenzív osztály ablakai alatt demonstráló tömeg azt kiabálta: nincs járvány, a hatóságok hazudnak a Covid terjedéséről. Miközben bent a fertőzöttek a lélegeztetőgépeken küzdöttek az életükért, kint azt skandálták a tüntetők: a kórházban nem gyógyítják, hanem megölik a betegeket. Amikor begurult egy újabb súlyos beteget szállító mentőautó, az emberek nem akartak félreállni az útjából, inkább hangosan nevetve gúnyolódtak. A bukaresti tüntetésen már a csendőrség közbelépésére is szükség volt. A felvonulók itt már egyenesen a Cîțu-kormány lemondását követelték. S felharsant a régi-új jelszó: ki az idegenekkel az országból!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.