Megnevezi a bucsai mészárlás elkövetőit a New York Times

  • narancs.hu
  • 2022. december 24.

Külpol

A dokumentumfilm készítői utánajártak, melyik orosz alakulat tartotta megszállva az ukrajnai várost.

Nyolc hónapnyi munkával dokumentumfilmet készített a New York Times a bucsai mészárlásról – írja a Telex.

Az orosz hadsereg a háború elején, március 3-án foglalta el a Kijev melletti várost, és egy hónapig tartotta megszállva. A vizsgálatok szerint a katonák mindenkire lőttek.

Az orosz védelmi minisztérium a kezdetektől tagadta, hogy ilyen történt volna, azt terjesztette, hogy a dokumentumok hamisak, a videókon megrendezett jelenetek láthatók színészek közreműködésével.  A mészárlást Európában elítélték, Bucsa fogalommá vált, a korábbi ukrán elnök, Petro Porosenko Orbán Viktort Bucsába hívta, hogy a túlélőkkel beszélve értékelje át a magyar-orosz kapcsolatot.

 

A történtek után nem csak hivatalos nyomozás kezdődött Bucsában, hanem civilekből álló hálózat, továbbá a Reuters és a New York Times is elkezdte vizsgálni, mi történt, és kik követhették el a gyilkosságokat. Az oknyomozó dokumentumfilm készítői egyértelműen bizonyítottnak találták, hogy a bucsai Jablunszka utca környékén az orosz katonák valóban találomra lövöldöztek minden helybelire,  a halálos áldozatok száma négyszáznál több, és szinte mindnyájan civilek. A New York Times újságírói szemtanúkkal, a megölt emberek hozzátartozóival készítettek interjúkat, utcai és biztonsági kamerák felvételeit nézték át, valamint a helyiek által telefonnal készített és az ukrán kormánytól kapott felvételeket, elemezték, összevetették a látottakat, és a félórás filmben rekonstruálták, mi történt. 

Az derült ki, hogy az oroszok biztosítani akarták a Kijevbe vezető utat, és ezért lőtték az embereket. Az áldozatok között voltak családok, menekülő gyerekek is.

A film készítői megnevezik azt az orosz alakulatot, amely elkövette a mészárlást, és a parancsnokot is.

Mindezt úgy lehetett rekonstruálni, hogy a helyszínen maradtak orosz katonai felszerelések, egyenruhajelvények, hátrahagyott levelek, elveszített dokumentumok. Az orosz katonák a kivégzett emberek telefonjait is használták, olykor azzal telefonáltak haza. A film készítői az így felhívott számok alapján eljutottak a katonák családtagjaihoz, és a közösségi oldalakon talált információk alapján jó néhány ejtőernyős személyazonossága is kiderül. Zömmel huszonéves fiatalokról van szó.

A bucsai mészárlást a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vizsgálhatja, de Oroszország nem csatlakozott az ICC-hez, ezért szinte kizárt, hogy együttműködne a vizsgálatban – emlékeztet a Telex.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk