Orosz védelmi minisztérium a bucsai vérengzésről: hazugság és provokáció

  • narancs.hu
  • 2022. április 3.

Külpol

Visszautasítják a vádat, amely szerint orosz katonák civileket öltek meg. 

Visszautasította az orosz védelmi minisztérium vasárnap az ukrán kormánynak azt a vádját, amely szerint orosz katonák civileket öltek meg a Kijev megyében lévő, az ukrán erők által visszafoglalt Bucsa városban.

„A kijevi rezsim által közzétett összes fénykép és videó, amely állítólag orosz katonák által a Kijevi területen lévő Bucsa városban elkövetett állítólagos »bűncselekményről« tanúskodik, újabb provokáció”

– közölte moszkvai katonai tárca.

A minisztérium szerint a bucsai fotók és videofelvételek ugyanúgy a nyugati média számára „megrendezettek”, ahogyan azok, amelyek korábban a mariupoli szülőotthonnál és más városokban is készültek. A tárca leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők tagjai nem követtek el erőszakcselekményeket Bucsa lakosai ellen, amíg ott állomásoztak.

A közlemény rámutatott, hogy a város déli külterületeit, beleértve a lakóövezeteket is, az ukrán hadsereg nehéztüzérséggel, tankokkal és rakéta-sorozatvetőkkel akkor folyamatosan lőtte, amíg a város az orosz fegyveres erők ellenőrzése alatt állt. A minisztérium állítása szerint a bucsai lakosok mindvégig szabadon mozogtak, amíg az oroszok ott voltak.

A tájékoztatás szerint az orosz fegyveres erők még március 30-án kiürítették Bucsát, 31-én a város polgármestere Anatolij Fedoruk, aki ezt videoüzenetben megerősítette, nem tett említést az utcán összekötözött kézzel agyonlőtt helyiekről. A „bűncselekmények bizonyítékai” csak a negyedik napon jelentek meg, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei megérkeztek a városba az oroszok narratívája szerint.

A Kyiv Independent tette közzé a Kijevhez közeli Bucsa városából azokat a fotókat, amelyeken utcákon heverő civil holttestek találhatók. A településről kivonultak az orosz erők, viszont a házak előtt, házak udvarán, utcákon, úttesten fekszenek a halottak, akik közül némelyiknek hátra van kötve a keze. Mint azt korábbi cikkünkben megírtuk, sajtójelentések szerint kivégezték a férfiakat, a városban egy tömegsírban 280 férfi holttestét találták meg. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.