Horvátország vasárnap nulla órától tagja a schengeni övezetnek, így a horvát-magyar határátkelőket is megállás és ellenőrzés nélkül vehetik igénybe az utazók.
A horvát-magyar határon 15, a horvát-szlovén határon pedig 58 átkelőhelyen szűnt meg az ellenőrzés.
Ebből az alkalomból a Letenye-Muracsány (Gorican) határátkelőn szombat éjszaka ünnepséget is tartottak.
A horvát kül- és Európa-ügyi miniszter, Gordan Grlic Radman – aki korábban Horvátország budapesti nagykövete volt – magyarul is beszédet mondott. Történelmi lépésnek nevezte mindkét ország számára a csatlakozást a schengeni övezethez. Úgy fogalmazott, két stratégiai cél is megvalósult most, hiszen nemcsak a schengeni szabályok léptek életbe a belső határokon, de az eurózóna tagja is lett Horvátország.
Hozzátette, hogy amikor budapesti nagykövet volt – 2012 és 2017 között –, hazája akkor lett az Európai Unió tagja, most pedig a külügyi tárca minisztereként jelentheti be, hogy Horvátország csatlakozott a schengeni övezethez, ami teljes mozgásszabadságot jelent az EU-n belül. Arról is beszélt, hogy ez gazdasági szempontból nagy előrelépés két olyan nemzetnek, amelynek 800 éves közös történelme van. Gordan Grlic Radman szerint a határ mentén élők számára, akiknek birtokaik vannak a határ túloldalán, szintén fontos esemény ez, és a turizmusban is további fellendülést hozhat a határ szabad átjárhatósága. A horvát kül- és Európa-ügyi miniszter megköszönte Magyarország támogatását.
Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és térségének fideszes országgyűlési képviselője az ünnepségen felidézte, hogy évtizedekkel korában még milyen nehézségei voltak a határon átlépésnél. Mostantól azonban már megállás és várakozás nélkül kelhetnek át a turisták százezrei, akik az Adriai-tengerhez utaznak. A határellenőrzés megszűnésével mindkét oldalon új együttműködési lehetőséghez jutottak a vállalkozók, de a horvát nemzetiségűek számára is kiemelkedő eredmény, hogy sokkal könnyebben tarthatják a kapcsolatot a túloldalon élő rokonaikkal, barátaikkal.
Arról, hogy mi lesz a horvát–magyar határon húzódó határkerítés sorsa, ez a cikk szól:
Szintén január elsejétől életbe lépő változás, hogy Horvátország áttér az euróra. Akinek maradt kunája, az még egy ideig beválthatja euróra.
Az euróövezet Litvánia csatlakozásával bővült legutóbb 2015-ben – emlékeztet a Telex.
Az Európai Unió államai közül 20 tagország használja a közös pénzt, hét tagállam tart ki a saját devizájánál: Bulgária, Csehország, Dánia, Lengyelország, Magyarország, Románia és Svédország. A Telex arról is ír, vita tárgya, hogy melyik az előnyösebb, a közös vagy az egyedi, nemzeti monetáris politika. Magyarországon a kormány jó ideje azt vallja, hogy a versenyképesség védelmében érdemes ragaszkodni a forinthoz. Ez addig jó, amíg a munkáltató olcsónak érzi a magyar munkaerőt, a dolgozók pedig forintban kimutatva jó béremelést kapnak. A magas infláció, a devizaadósságok terhei viszont megmutatják, milyen hátrányokkal jár az önálló deviza. Horvátországot azért érdemes most figyelni ebből a szempontból, mert a turizmus révén sokat profitált a kunából, a horvát ipar azonban így nem volt eléggé versenyképes.
