„A magyarországi menekülteket ketrecbe zárják, éheztetik, és nem képviselhetik a jogaikat. A civil szervezeteket, akik megpróbálnak segíteni nekik, zaklatják és cenzúrázzák, azok a bíróságok pedig hatalmas kormányzati nyomás alatt vannak, akik elméletileg őket kellene, hogy képviseljék” – ismertette a New York Times Dunja Mijatovic, az Európai Tanács emberi jogi biztosának jelentését. A politikus úgy látja, hogy „sürgősen kezelni kell a helyzetet.”
A vizsgálatok rámutattak a visszaélésekre, valamint a jogállamiság veszélyeztetettségére, melyek Orbán Viktor nacionalista miniszterelnök kormányzása alatt történtek. A közmédia, valamint a miniszterelnök szövetségesei által kontrollált médiumok azt a képet festik, mintha Magyarország szuveneritása támadás alatt lenne.
Az Európai Tanács a jelentésében emlékeztetett arra, hogy Magyarországon hogyan ásta alá a kormány a demokratikus intézményeket, valamint a szabadságjogokat. A tanulmány idézi a Velencei Bizottság egyik jelentését, amely a bírósági függetlenség fenyegetettségére mutat rá, felsorakoztatja az Emberi Jogok Európai Bírósága, és az Európai Bíróság által indított eljárásokat, valamint az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) egyik kritikus Magyarországot érintő elemzését.
A New York Times cikkében arra is emlékeztet, hogy az Európai Unió elvileg elveheti Magyarország szavazati jogát, bár megjegyzi, ez elég valószínűtlen, mivel ehhez a tagországok egyhangú beleegyezése szükséges. „Orbán Viktor egyre nagyobb ellenőrzést gyakorol az országa felett, megteremtve az unión belül egy olyan államot, ahol elnyomják azokat, akik nem értenek egyet vele” – fogalmaz a cikk.
A magyar kormány 18 oldalas válaszlevélben utasította vissza Mijatovic megállapításait, tagadva azt is, hogy a szerb határnál található tranzitzónákban éheztetik a menekülteket. A kormány szerint a magyar hatóságoknak nem kötelessége élelmet biztosítania, egyébként meg bármikor vásárolhatnak maguknak ételt: az „önállátás feltételei teljesülnek”, az államnak nem kell gondoskodnia a menekültekről az állami költségvetésből – fogalmaztak. Ugyanígy reagált a magyar kormány a Helsinki Bizottság és a Human Rigths Watch hasonló tanulmányára.
„Senki, csak a magyar kormány gondolja úgy, hogy azoknak az embereknek nem sérülnek a jogaik, akiket rendőrök szögesdrótok mögött őriznek, és 24 órás megfigyelés alatt vannak” – mondta Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke. Szakértők szerint a kormány így akarja elérni, hogy a menekültek elmenjenek az országból. Lydia Gall, a Human Rights Watch kutatója szerint a kormány nyilvánvalóan törvényt sért, az emberek pedig inkább feladják a menedékjog iránti kérelmüket.
Mijatovic február elején Magyarországra látogatott, hogy kormányzati tisztségviselőkkel és aktivistákkal találkozzon. A cikk megemlíti, hogy Handó Tünde, az Oszágos Bírósági Hivatal elnöke az egyik legfontosabb kormánypárti politikus (Szájer József európai parlamenti képviselő) felesége, valamint az Orbán család egykori barátja, ami a cik szerint „aggodalomra ad okot.”
A New York Times cikke azt is kiemeli, hogy egy párhuzamos bírósági rendszer van kiépülőben, amelyet az igazságügyi miniszter felügyel (a közigazgatási bíróságok felállítására utal ezzel). A menedékkérőkkel szembeni jogi visszaélések, a civilek megfélemlítése, az igazságszolgáltatással szembeni fenyegetés mellett a nemek közti egyenlőség is „visszaszorul.”
„A nők politikai képviselete rendkívül alacsony, a problémáik szorosan kapcsolódnak a kormányzati politikához” – olvasható. A munkaerőhiány miatt arra ösztönzi a nőket a kormány, hogy lépjenek be a munkaerőpiacra, ugyanakkor elsősorban a gyermekszülés a fő feladatuk. „Ez magában hordozza a nemi sztereotípiák erősítésének kockázatát” – írja Mijatovic jelentésére hivatkozva a lap.
