Mi az, hogy Balkán?

  • - bbe -
  • 1999. április 15.

Külpol

A balkáni háború

Több jelentõs és még több botcsinálta balkanológus szerint a sokat próbált félsziget történelme a késõ középkortól fogva nagyjából a következõ dinamika szerint alakul. A helyi kis népek egy darabig élnek, éldegélnek egymás mellett, leginkább egy vagy több nagyhatalom burkolt vagy kevésbé burkolt fennhatósága (megszállása, protektorátusa stb.) alatt. Amikor e nagyhatalmak meggyengülnek, és - e helyi kis népek "szabadságharcnak", "nemzeti felszabadító háborúnak" stb. is felfogható unszolására - kivonulnak a térségbõl, e lelkes kis népek valamely saját használatra és kizárólag a brutalitások igazolására gyártott, undorító ideológia nevében egymás torkának esnek. Ám mivel egyik kis nép sem elég erõs ahhoz, hogy a másikat végleg letörölje a térképrõl, és elvegye az összes ingatlanját, rendszerint mindegyik valamely új nagyhatalmat próbál a maga oldalán befírölni a mészárlásokba, rendszerint úgy, hogy ezt az õ nagyhatalmát kijátssza egy másik nagyhatalom és e másik nagyhatalom által - szerinte legalábbis - pártfogolt másik kis nép ellen. (Érdekesség, hogy az "oroszok", bármit is jelentsen e fogalom, mennyire alkalmasak ennek a képzelt nagy pártfogónak a szerepére. A XIX. században több görög, bolgár és Crna Gora-i felkelõcsoport hitette el magával, hogy nekik a felkelést csak ki kell robbantani: aztán jönnek az oroszok. De aztán nem jöttek. A felkoncolt, felakasztott, karóba húzott stb. felkelõkrõl viszont azóta is általános iskolákat neveznek el Balkán-szerte.) Mármost a nagyhatalmak eleinte rendszerint húzódoznak attól, hogy belefolyjanak eme általuk mélyen és joggal megvetett, mindazonáltal szabadságszeretõ kis népek perpatvaraiba, de késõbb - részint a saját ostobaságuk (vö. "stratégiai érdek", "civilizatorikus misszió", "melegtengeri kijárat", "kereskedelmi útvonalak" stb.), részint hiszékenységük okán - valahogy mégis az események kellõs közepén találják magukat. (Az elején általában azt gondolják, hogy na, csak egy kicsit avatkozunk be: de a Balkánon olyan nincs, és soha nem is volt, hogy "csak egy kicsit beavatkozni".) A dolog vége általában valami nagy európai háború szokott lenni, amelynek örve alatt a balkáni kis népek egymás közötti - és rendszerint leginkább a polgári lakosságot sújtó - öldöklése a paroxizmusig fokozódik. A nagyhatalmak egy idõ után belátják, hogy hülyeséget csináltak, és inkább felosztják egymás közt a Balkánt. És akkor kezdõdhet minden elölrõl.

Mondanom sem kell, hogy a fent említett jelentõs és kevésbé jelentõs szakértõk, akik szerint ilyen és nem másmilyen a Balkán történelmének a dinamikája, mind a velejükig rothadt imperialisták. Így tessék elhinni, amit mondanak.

- bbe -

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.