Az Európai Bizottság minden Lengyelországnak járó forrást visszatart, amíg Varsó nem teljesíti a bíróságok függetlenségével kapcsolatos összes feltételt – írja a G7 Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivőjének hétfői nyilatkozata alapján.
Ez azt jelenti, hogy Lengyelország a helyreállítási alap után egyelőre a kohéziós alap még jelentősebb összegű támogatásaiból sem részesül. Sajtóinformációk szerint a varsói kormány abban bízott, hogy ha az ukránok lengyel támogatása nem lenne elég, a Bizottságra Macron fog nyomást gyakorolni lengyelországi francia koncessziók reményében. Azonban úgy tűnik, nem jöttek be ezek a várakozások.
Az elmúlt hónapokban főleg a helyreállítási alap (RRF) lengyel pénzeinek sorsáról beszéltek sokat, arról a 35,4 milliárd euróról, ami nagyjából kétharmad részben vissza nem térítendő támogatás, egyharmad arányban pedig kedvezményes kölcsön formájában érkezne Lengyelországba. A lengyel helyreállítási tervet a Bizottság jogállamisági kifogások, elsősorban a lengyel bírósági rendszer átalakítása miatt csak júniusban fogadta el, miután Jarosław Kaczyński kormánypártja, a Jog és Igazságosság (PiS) szavazataival a szejm végül mégiscsak megszüntette a legfelsőbb bíróság politikai kinevezettekkel feltöltött fegyelmi kamaráját.
A Bizottság azonban a források folyósítását különböző feltételekhez kötötte, és amíg a lengyelek nem teljesítik maradéktalanul az összeset, a pénz sem jön. A lényegi vita éppen a bíróságok függetlenségével kapcsolatos:
Varsó szerint ők már teljesítették a vállalásokat, Brüsszelben azonban ezt vitatják.
Bár a fegyelmi kamara megszűnt, annak tagjai – akár bírói előélet nélkül – ezután is beülhetnek a legfelsőbb bíróságba, így a jövőben is szerepük lehet a fegyelmi ügyek elbírálásában. Másik kifogás, hogy a vitatott módon eltávolított bírák nem kapták vissza automatikusan a széküket, és a Bizottságnak az a kérése sem teljesült, hogy a lengyel bírók szabadon fordulhassanak az Európai Bírósághoz a jogszabályok uniós megfelelősségével kapcsolatban.
A PiS szerint Brüsszel valójában politikai okokból tartja vissza a Lengyelországnak járó támogatásokat, Kaczyński pártelnök emiatt kilátásba helyezte, hogy Lengyelország bepereli a Bizottságot. Mindez azonban idáig elvileg csak a helyreállítási alap 35 milliárdjáról szólt, a Bizottság mostani bejelentése szerint azonban bizonytalanná vált a kohéziós alap lengyel támogatásainak lehívhatósága is, ami több mint kétszer akkora összeget, 76,5 milliárd eurót érint. A kohéziós (felzárkóztatási) alap Kelet-Közép-Európában a legnagyobb uniós támogatási forma: az európai átlag 75 százalékánál szegényebb régióknak jár, és abszolút összegben éppen Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje.
A gyakorlatban van idő egy esetleges kompromisszumra, hiszen a reális menetrend szerint az első támogatások 2024 tavaszán lehetnének esedékesek, ha azonban később sem oldódik a lengyel kormány Bizottsággal folytatott vitája, akkor a lengyel vajdaságok sem juthatnak hozzá a regionális programokból nekik járó 31 milliárd euróhoz.
