Magyarország egyedüli tagállamként élt a konstruktív tartózkodás lehetőségével az ukrán hadsereg számára indított európai uniós kiképző misszióról szóló szavazásnál, ugyanis a kormány nem támogatja az eszkalációs kockázattal járó javaslatokat – közölte a minisztérium tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A tárcavezető arról számolt be az EU-s külügyminiszteri tanácsülés szünetében, hogy ezt a tartózkodást a közösségi jog lehetővé teszi, így hazánk nem is gátolta meg a missziót, ugyanakkor abban nem vesz részt és nem járul hozzá a működés költségeihez.
„Mi nem tartunk jó ötletnek semmit, ami eszkalációhoz vezet, ami adott esetben Európa középső vagy nyugati fele bevonódásának veszélyével jár a konfliktusba” – fogalmazott Szijjártó. Hozzátette,
mindig egyesével fogják eldönteni, hogy átengedik-e az ország területén a misszióhoz kapcsolódó esetleges szállítmányokat vagy csapatmozgásokat.
Szijjártó Péter emellett bejelentette, hogy az Európai Békekeret forrásaiból immár hatodik alkalommal újabb 500 millió eurót csoportosít át a közösség az ukrajnai fegyverszállítmányok legalábbis részleges finanszírozására. „Most Magyarország is még hozzájárult ehhez a forrásbiztosításhoz, de jeleztem, hogy nem tudom garantálni, hogy ez a következő alkalommal is így lesz” – mondta a külügyminiszter.
A miniszter sérelmezte, hogy a „béke” szó rajta kívül egyik résztvevő felszólalásában sem hangzott el, az ülés hangulatát pedig „meglehetősen harciasnak” nevezte. Hangsúlyozta: szomszédos államként Magyarország álláspontja, hogy minél előbb tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, ehhez pedig fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat, azok nélkül ugyanis a diplomáciai rendezésnek még a reménye is elveszik.
Szijjártó Péter elmondta, hogy „sajnos sok szó esett a szankciókról is”, ugyanis a jelek szerint „egyes vezetők nem hajlandók tudomást venni a valóságról”, miközben pontosan az ellentéte zajlik annak, amit ígértek, ugyanis a büntetőintézkedések nem vezettek a háború gyors lezárásához, az európai gazdaság viszont rendkívül nehéz helyzetbe került. Hozzátette: az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadás „döbbenetes terrorcselekmény” volt, ezért világossá kellene tenni, hogy az EU terrortámadásnak tekintene egy szabotázsakciót a Török Áramlat ellen.
Végezetül kitért a tanácskozás másik fő témájára, az európai-kínai kapcsolatokra is, és figyelmeztetett, hogy egyesek a kétoldalú együttműködés aláásására törekszenek, ami az elmúlt évek két „mélyütése” után újabb súlyos gazdasági nehézségeket eredményezne. „Az Európai Unió nem engedheti meg, hogy hülyének nézzék és ezeket a szálakat is elvágják” – mondta, leszögezve, hogy pragmatikus, racionális, kölcsönös előnyökre irányuló együttműködésre van szükség.
