Mohamed-karikatúraversenyt hirdetett a holland szélsőjobboldali politikus

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. december 29.

Külpol

A szólásszabadság nevében...

Geert Wilders bevándorlás- és iszlámellenes holland parlamenti képviselő szombaton bejelentette, hogy ismét meghirdeti a Mohamed-karikatúraversenyt.

A versenyt tavaly nem tartották meg, mert tartani lehetett iszlám szélsőségesek támadásaitól – főképp Wilders ellen – Hollandiában. Mohamed próféta bármilyen ábrázolása az iszlám hit szerint bálványimádás, gúnyrajzot készíteni róla pedig végképp gyalázatos.

A holland kormány "tiszteletlennek" és "provokatívnak" minősítette a karikatúraversenyt, ám elítélte a Wilders elleni fenyegetéseket is, és kiállt a politikus szólásszabadsághoz való joga mellett.

Wilders, aki a legnagyobb parlamenti ellenzéki erő, a szélsőjobboldali Szabadságpárt vezetője, szombati Twitter-üzenetében úgy fogalmazott: "A szólásszabadságnak le kell gyűrnie az erőszakot és az iszlám előírásait."

Wilderst folyamatosan halálos fenyegetések érik, 2004 óta állandó rendőri védelmet kap. Ugyanakkor három éve egy holland bíróság bűnösnek mondta ki gyűlöletbeszéd, kisebbség elleni uszítás és diszkrimináció vádjában.

Frissítés: Wilders vasárnap délelőtt újra lemondta a versenyt. Megjegyezte azonban, hogy a verseny meghirdetését övező nemzetközi figyelem lehetővé tette számára, hogy felhívja a figyelmet a szólásszabadság fontosságára.

"A missziót teljesítettem. Vége a versenynek" - közölte.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.