Moszkvai terrortámadás: telefonon egyeztetett Szijjártó és Lavrov

  • narancs.hu
  • 2024. március 23.

Külpol

Nem tudni magyar áldozatról. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton telefonon beszélt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, akit őszinte együttérzéséről biztosított az előző esti moszkvai terrortámadással kapcsolatban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy telefonon is kinyilvánította részvétét orosz hivatali partnerének, kiemelve, hogy Magyarország természetesen a gyászoló emberek mellett áll ebben az időszakban.

„Rájuk imáinkban gondolunk, és egyúttal minél előbbi teljes felépülést kívánunk azoknak, akik megsebesültek a terrortámadásban” – mondta. „Szergej Lavrov pedig tájékoztatott arról, hogy mindent megtesznek annak az érdekében, hogy elfogják azokat, akik a felelősek a terrortámadásért. Azóta már lehet tudni, hogy az Iszlám Állam vállalta magára ezt a terrortámadást, és tizenegy feltételezett elkövetőt már kézre is kerítettek” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezután megerősítette, hogy továbbra sem tudni magyar áldozatról vagy érintettről.

„Minden, Oroszországban tartózkodó, konzuli védelemre regisztrált magyar állampolgárt értesítettünk, a konzuli ügyeletre és a segélyhívó számra hívás a mostani percig nem érkezett magyar állampolgárok részéről” – tájékoztatott. A miniszter határozottan elítélte a brutális terrorcselekményt, amelynek során a támadók válogatás nélkül gyilkoltak le embereket.

 
 
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (b) az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri találkozóján Szkopjéban 2023. november 30-án. Fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
 

A Moszkvához közeli Krasznogorszkban péntek este több maszkos fegyveres nyitott tüzet egy rockzenekar koncertjén, gránátot vagy gyújtóbombát dobtak a nézőtérre, ahol robbanás történt, majd tűz keletkezett. A lángok miatt beomlott a koncertterem, a 6200 férőhelyes Crocus City Hall tetőszerkezete. A támadást az Iszlám Állam vállalta magára, közel száz áldozatról érkezett információ. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.