Július 11-12-én tartják a NATO tagországok állam- és kormányfőinek találkozóját Vilniusban, a találkozó első napjának zárásaként Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára tartott sajtótájékoztatót, amelyen többek között Svédország csatlakozásáról és Ukrajna támogatásról is beszélt. Stoltenberg mindenekelőtt elmondta, Finnországot immár teljesjogú tagként üdvözölhették a találkozón, reményeik szerint pedig hamarosan Svédország is csatlakozik a szövetséghez.
Bár Stoltenbergnek feltették a kérdést a svéd csatlakozással kapcsolatban a magyar és a török ellenkezésről, érdemben csak a török álláspontot kommentálta, mondván a hétfői megállapodás Erdogannal történelmi léptékű, Magyarországra ugyanakkor nem tért ki sem a nyilatkozatában, sem a kérdésre válaszolva.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a svédekkel kapcsolatos török álláspont megváltozása után kedd reggel már arról írt a Facebook-oldalán, hogy a kormány mindig is támogatta a svéd csatlakozást, ezért van a parlament előtt hónapok óta az ügy, és már csak „technikai kérdés a ratifikáció”, majd később azt írta, hogy Svédország leendő NATO-tagsága is folyamatosan beszédtéma a két nap alatt, és hogy „Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, egyeztettek a kérdésről és a jövőben is folyamatosan egyeztetni fognak” – ezzel szinte beismerve, hogy a magyar kormány mindvégig a török állásponthoz igazította magát, és a jövőben is így tesz majd.
Ukrajna támogatásáról szólva Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a tavalyi madridi csúcstalálkozó óta a NATO-szövetségesek példátlan mértékű támogatást nyújtottak Ukrajnának, a keddi találkozón pedig egy három elemből álló csomagról állapodtak meg annak érdekében, hogy Ukrajna közelebb kerülhessen a NATO-hoz.
Első lépésként egy többéves segélyprogram keretében támogatnák, hogy a szovjet korszakból áttérve Ukrajna megfeleljen a NATO szabványainak és előírásainak. Második pontként egy új NATO–Ukrajna Tanács felállításáról is döntöttek, ami a válságkonzultáció és döntéshozatal fóruma lesz. A Tanács alakuló ülését már a mpstani csúcson, szerdán megtartják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével.
A csomag harmadik pontjaként a szövetségesek ismét megerősítették, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz.
Ennek megkönnyítésére a vezetők arról döntöttek, hogy a követelmények közül Ukrajna esetében eltörlik a tagsági cselekvési terv követelményét, amivel kétlépcsős helyett egylépcsős folyamattá válik Ukrajna csatlakozását. Stoltenberg hozzátette, a találkozón abban is egyetértettek, hogy a szövetségesek belegyezésével és a feltételek teljesülése esetén meghívják Ukrajnát a NATO-ba.
Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó a svéd NATO-csatlakozás helyett a mostani csúcs alkalmával szintén leginkább az ukrán csatlakozás ügyét tematizálta, mindketten azt az álláspontot képviselve, hogy háborúban álló felet nem lehet felvenni a NATO-ba, és hogy nem szabad elköteleződni Ukrajna NATO-csatlakozása mellett, mert ettől majd eszkalálódna a háború.
Bár Szijjártó és Orbán is győzelemként könyvelte el, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban konkrét menetrendről nem született döntés, ahogy Stoltenberg is mondta, a NATO-csúcs záródokumentuma kimondja, hogy „Ukrajna jövője a NATO-ban van”, azonban további interoperabilitási és demokratizálási lépéseket várnak el az országtól, amelyekhez segítséget is adnak például a NATO-Ukrajna Tanácson keresztül (amely egyébként magasabb szintű, mint a NATO-Ukrajna Bizottság, amit a magyar kormány korábban blokkolni próbált).
Persze közben Stoltenberg is kiemelte, hogy a korrupció elleni küzdelem és az intézmények megerősítése, az interoperabilitás csak az egyik része annak, hogy miért nincs most itt az ideje Ukrajna csatlakozásának. Mint fogalmazott: „A szövetségesek egyetértenek abban, hogy amikor háború zajlik, az nem a megfelelő alkalom arra, hogy Ukrajna teljes jogú tagja legyen a szövetségnek.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök persze mindeközben már szerette volna, ha konkrét időkeretet is meghatároznak a csatlakozáshoz, így már a sajtótájékoztató előtt arról tweetelt, hogy ez „példátlan és abszurd”.
Stoltenberg a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a hidegháború vége óta a legátfogóbb védelmi terveket fogadták el, amelyek elsősorban az orosz fenyegetés, illetve a terrorizmus elleni küzdelemre fókuszálnak. Ennek értelmében a NATO 300 000 katonát, valamint jelentős légi és tengeri erőt kíván magas készenléti szinten tartani. A NATO-tagországok vezetői Stoltenberg szerint mindemellett a találkozón Kínának is üzentek, akit bár nem tartanak ellenségnek, a közös együttműködést pedig folytani fogják, azonban Peking növekvő asszertivitása a szövetség biztonságára is hatással van.
(Címlapképünk forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
