Minden NATO-tagországnak kivétel nélkül eleget kell tennie a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségeinek – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a NATO-tagállamok csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján. Szerinte ugyanis igazságtalan, hogy javarészt az amerikai állampolgárok fizessék az észak-atlanti szövetség tagországainak a közös védelemhez való pénzügyi hozzájárulását.
Az amerikai elnök határozottan arra szólította fel a tagországokat, tegyenek meg mindent azért, hogy elérjék a vonatkozó megállapodásban foglaltakat: a bruttó hazai termék két százalékát (GDP) fordítsák védelmi kiadásokra.
A 28 ország közül huszonhárom még mindig nem fizet eleget, amit más tagállamoknak kell kifizetniük a közös védelemért – hangoztatta. Magyarország ez utóbbiak közé tartozik, és ezen a téren is egyre rosszabbul teljesítünk. Míg 2010-ben a GDP 1,2 százalékát költöttük katonai kiadásokra, ez a szám 2015-ben már csak 0,5 volt. Éppen ezért Orbán Viktor a brüsszeli NATO-csúcson igyekezett leszögezni: „Magyarország eleget fog tenni a vállalásainak, és felemeli a GDP két százalékára a védelmi kiadásait. Mi 2024 környékén leszünk nagyjából a két százaléknál.” Ez évente mintegy 500 milliárd forint pluszkiadást jelentene. De Orbánnak volt oka örülni, végre közel kerülhetett az amerikai elnökhöz.
Mint egy kisgyerek, úgy örült Orbán Trump hátának
A miniszterelnök a NATO-csúcson került az amerikai elnök közelébe. Ha személyes beszélgetésre nem is került sor Donald Trump és Orbán Viktor között, a közös fotózás előtt sikerült néhány centire megközelíteni az amerikai elnököt. Orbán nagyon várhatta a pillanatot, a gyermeki mosoly az arcán legalábbis erről tanúskodik.
Nincs közös álláspont Oroszország ügyében
Nincs azonos véleményen az Európai Unió és az amerikai elnök Oroszországot illetően, az ukrajnai konfliktus ügyében azonban úgy tűnik, hogy hasonló a felek álláspontja – jelentette ki csütörtökön Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután megbeszélést folytatott Donald Trumppal.
Tusk arról számolt be, hogy a délelőtti brüsszeli találkozón kül- és biztonságpolitikai, valamint klímavédelmi és kereskedelmi kérdésekről egyeztettek Trumppal. Mint közölte, számos témában egyetértettek, főként a terrorizmus elleni harc terén, de más kérdések nyitva maradtak, például a klíma- és a kereskedelempolitika.
„Nem állítható teljesen bizonyosan, hogy – Trump elnök és én – azonos állásponton lennénk Oroszországot illetően, habár az ukrajnai konfliktus ügyében úgy tűnik, hasonló a véleményünk” – fogalmazott Tusk.
Elmondta, az volt a legfontosabb üzenete Trump számára, hogy Európa és az Egyesült Államok együttműködése és barátsága olyan nyugati alapértékeken alapul, mint a szabadság, az emberi jogok és az emberi méltóság tisztelete.
„Napjaink legfőbb kihívása, hogy ezen értékek, és ne csak az érdekek alapján konszolidáljuk a szabad világ egészét. Az első helyen az értékek és az elvek állnak, ezt kellene mondania Európának és Amerikának” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke.
Bennfentes források szerint Donald Trump annak az aggodalmának adott hangot a tanácskozáson, hogy az Egyesült Királyság uniós kilépése miatt amerikai munkahelyek kerülnek veszélybe.
Merkel: a falak nem vezetnek eredményre
A NATO soha nem mond le a terrorizmus legyőzéséről, a terrorcselekmények elkövetői – akiket ki kell vonni a társadalomból – vesztesei ennek a harcnak – jelentette ki Donald Trump. A Manchesterben hétfőn elkövetett „gonosz és barbár” terrortámadásra utalva hangsúlyozta, hogy sem a NATO, sem az Egyesült Államok nem hagy fel soha a terrorizmus elleni küzdelemmel. A terrorizmust meg kell állítani, vagy az a horror, amelyet Manchester és több más város is megtapasztalt, örökre folytatódni fog – mondta az amerikai elnök. Trump a terrorizmust az egész emberiséget fenyegető közös veszélynek nevezte, és arra kérte a katonai szövetség tagországainak vezetőit, ezzel összefüggésben helyezzék figyelmük előterébe a bevándorlás kérdését. Több ezer ember tartózkodik a NATO-tagországok határain belül, és több ezren lépik át ezeknek az országoknak a határait, és sok esetben „fogalmunk sincs, hogy hol vannak ezek az emberek” – mondta.
Angela Merkel német kancellár elmondta, a fal leomlása a szabadság szimbóluma, az a hidegháború végét jelezte.
A kancellár hangsúlyozta, hogy a falak – mint fogalmazott – nem vezetnek eredményre. Nyitott társadalmak által lehet a NATO-t is összetartó közös értékeket megosztani – jelentette ki Merkel. Elmondta, a Kelet és a Nyugat szembenállásának megszűnését követően új időszámítás kezdődött, amelyben újabb kihívások elé néz az észak-atlanti szövetség és valamennyi tagállama. Ezek a kihívások arra hívják fel a figyelmet, hogy a katonai szövetségnek nem szabad lazítani az egységet jelentő kötelékén, és továbbra is szolidaritást kell mutatnia minden tagállama iránt.
„Németország nem fogja elfelejteni a NATO, illetve a tagországok segítségét ahhoz, hogy újraegyesíthettük országunkat, ezért Berlin továbbra is hozzájárul a szövetség szolidaritáson alapuló közös biztonságához” – mondta Merkel.
| ||
Kanada a botrányok ellenére folytatja az információcserét az amerikaiakkal
A közelmúltbeli botrányok ellenére Kanada folytatja a hírszerzési információcserét az Egyesült Államokkal – szögezte le Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek találkozója előtt csütörtökön, Brüsszelben.
A brit hatóságok csütörtökön leállították a manchesteri terrortámadás vizsgálata során begyűjtött értesülések megosztását az amerikai szolgálatokkal, miután ezek rendre kiszivárogtak a sajtóhoz, sajtójelentések szerint korábban pedig az derült ki, hogy Donald Trump amerikai elnök Izraeltől származó titkos információkat osztott meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Trump hétfőn Jeruzsálemben mindazonáltal arról biztosította Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy nem említette Izraelt a Lavrovval folytatott megbeszélésén.
Trudeau sajtótájékoztatóján kijelentette: „a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetségesek, barátok és partnerek közötti együttműködés életeket ment, és segít megőrizni az állampolgárok biztonságát.” „Folytatni fogjuk az együttműködést és a közös munkát” – mondta a kanadai kormányfő. Trump ugyanakkor rendkívül aggasztónak nevezte a bizalmas információk kiszivárogtatását, és hozzátette: a tetteseket felelősségre kell vonni.
