Interjú

„Nem szabad fel­ülni a riogatásnak”

Szenes Zoltán professor emeritus, nyugállományú vezérezredes, volt vezérkari főnök a világhelyzetről

Külpol

Trump fellépése után Európának új védelmi korszakra kell felkészülnie, de a kínai elnök is aggódhat az amerikai–orosz közeledés miatt. A Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnökét, a NATO déli parancsnokság volt logisztikai főnökét kérdeztük az európai védelmi politika lehetséges irányairól.

Magyar Narancs: Donald Trump és más amerikai politikusok is több olyan célzást tettek, amelyekből a NATO szövetségesi rendszerének a meggyengülése következhet. Felmerült az Egyesült Államok kilépése is, ami miatt sokan már a szövetség szétesésétől tartanak, Európa vezetői pedig lázas kiútkeresésbe kezdtek. Valóban ennyire rossz a helyzet?

Szenes Zoltán: Azt, hogy az Egyesült Államoknak ki kellene lépnie a NATO-ból, én egyetlen felelős amerikai politikustól sem hallottam. Egy szélsőséges nézeteiről ismert republikánus szenátor, Mike Lee tett erről egy bejegyzést az X-en, hozzácsapva még az ENSZ-t is, és erre Elon Musk egyetértőleg reagált – ennél több egyelőre nem történt. Az viszont, hogy meggyengült a szövetségi rendszer kohéziója, elsősorban az új amerikai vezetés Ukrajnával kapcsolatos politikája miatt, jogosan vethető fel. Érezhető a belső bizalmatlanság, a feszültség, a korábbi döntések negligálása. Ám a NATO most már lassan 76 éves történetében mindig volt egyfajta hullámzás, fönt és lent a transzatlanti kapcsolatokban. A 2003-as iraki háború előtt – én ekkor még hivatalban voltam – a nyugat-európaiak ellenálltak, az amerikaiak mégis keresztülvitték a saját elképzelésüket. Aztán kiderült, hogy mégsem voltak tömegpusztító fegyverek Irakban. Ezután jó kétéves mosolyszünet állt be a NATO-ban is, csak 2005-ben, az újraválasztása után jött el Európába Bush elnök amolyan Canossa-járásra. Attól meg végképp távolabb vagyunk, ahol 1966-ban tartott a NATO, amikor De Gaulle bejelentette, hogy Franciaország kilép a szövetség katonai szervezetéből, mert nem értett egyet a javasolt amerikai nukleáris döntéshozatali renddel, és más politikai kérdésekben is áthidalhatatlan nézetkülönbségek alakultak ki. De Gaulle ezt megelégelte, és azt mondta, kedves NATO, van fél évetek, hogy elmenjetek. Pedig akkor minden fontos szerv, a NATO-központ, a szövetséges európai parancsnokság, a szervezeti egységek Párizsban és környékén működtek.

Kétségtelen, hogy ismét súlyos, feszültségterhes korszakában van a szövetség. Ugyanakkor azt látom most, hogy meghallgatásra talált Trump elnök nyilatkozata a tagállami szintű védelmi kiadások legalább a GDP 3,5–5 százalékra emeléséről. Az Európai Bizottság elnöke, Von der Leyen asszony bejelentette, hogy az újrafegyverkezési stratégia részeként 3–3,5 százalék lesz az EU-ban az új védelmi kiadási elvárás. Ha a legközelebbi, június végi hágai NATO-csúcsig ezt az európaiak elfogadják, akkor nagyot lépünk az Európa és az Egyesült Államok közötti feszültség csökkentése terén. Az orosz–ukrán háború megoldása, a fegyverszünet vagy a békekötés viszont túlmutat a NATO-n. Ez alapvetően az érintett nagyhatalmak felelőssége, és a megoldás keresése sem a NATO keretein belül zajlik. Közvetetten persze a katonai szövetségre is nagy hatással van, ami Ukrajnában vagy Ukrajnával történik, de közvetlenül nem okoz problémát a szövetségnek – itt elsősorban Európa áll nagy nyomás alatt. Egyszóval én ezeket a negatív forgatókönyveket – hogy megszűnik vagy szétesik a NATO – teljesen valószínűtlennek tartom.

MN: Még ha az uniós országok elfogadják is a megemelt katonai költségvetést, nem biztos, hogy minden ország ezt majd be is tartja. Korábban is volt hasonló kezdeményezés, de sem Németország, sem Olaszország nem érte el a vállalt szintet. Az olaszok ma is csupán a GDP 1,7 százalékát költik védelmi célokra. Miért vennék most komolyabban a fegyverkezést?

SZZ: Ezt előre nem lehet megmondani. De tény, hogy miután 2014-ben megszületett a döntés a 2 százalékhoz közelítésről, ezt mostanra 23, sőt talán 28 ország el is érte. Egyes országok lemaradtak, de az olaszok például ezt a célt eleve 2028-ra lőtték be, és most előbbre is hozták ehhez képest. Németország vagy az új tag Svédország pedig már teljesíti a 2 százalékot, az orosz–ukrán háborúhoz közel fekvő ún. frontországokról nem is beszélve. Lengyelország áll az élen, ahol a védelmi kiadások a GDP 4,7–4,8 százalékát is elérik, a baltiak is közel vannak a 4 százalékhoz, Románia 3 százalék körül áll. Az EU-nak pedig 800 milliárd eurós programja indult Európa felfegyverzésére, ez a REARM; ráadásul a maastrichti makrogazdasági követelmények nem lesznek érvényesek, a tagállamok felvehetnek hiteleket. Mindez fel fogja gyorsítani a folyamatot.

 
Fotó: Palágyi Barbara

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.