Német külügyminiszter: meg kell szüntetni a vétó lehetőségét az EU-s külpolitikai döntéshozatalban

  • narancs.hu
  • 2021. június 7.

Külpol

Magyarország különösen érintett lehet egy ilyen döntésben.

Meg kell szüntetni a tagállami vétó lehetőségét az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában – mondta a német külügyminiszter hétfőn Berlinben.

Heiko Maas a tárca 19. nagyköveti konferenciáját megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Németország nem kíván új hidegháborút, de úgy véli, hogy Latin-Amerikától Afrikán át Ázsiáig szorosabbra kell fonni a liberális demokráciák szövetségét és észre kell venni, amikor "mások” megkérdőjelezik ezt a fajta berendezkedést, például azzal, hogy „a rendszerek közötti versengéssé stilizálják a maszk-, vagy vakcinaszállításokat”.

Nem szabad válasz nélkül hagyni „Moszkva hibrid beavatkozási módszereit", és azt sem, hogy Peking egyre keményebben kényszerít ki politikai engedelmességet „gazdasági függőség” kialakításával.

Ehhez meg kell erősíteni a liberális demokráciák ellenálló képességét – húzta alá a német diplomácia vezetője. Donald Trump volt amerikai elnök és az új elnök, Joe Biden tevékenységére utalva hozzátette, hogy ezen a téren "washingtoni ellenszél helyett hátszéllel" lehet tovább folytatni a munkát a többi között a dezinformáció – célzott, szándékos félrevezetés, megtévesztés – elleni harc és a sajtószabadság ügyében.

A liberális demokráciák ellenálló képességének megerősítéséhez az is szükséges, hogy a vétó intézményének felszámolásával megerősítsék az EU „külpolitikai cselekvőképességét”.

A közösség nem engedheti meg, hogy „túszul ejtsék, akik vétójukkal megbénítják külpolitikánkat” – mondta Heiko Maas, hozzátéve, hogy „a vétónak mennie kell, akkor is, ha így akár minket is leszavazhatnak”. A többi között arról is szólt, hogy az utóbbi hónapokhoz képest "nagyobb egység" szükséges az EU-ban az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban napirendre kerülő szankciók ügyében is.

Magyarország az utóbbi időszakban számos esetben élt vétójogával. Közös nyilatkozatban kritizálta volna Kínát az Európai Unió, a Hongkong önállóságát nagyban korlátozó nemzetbiztonsági törvény miatt, ám Magyarország megtörte az összhangot. A májusban berobbant palesztin-izraeli konfliktusban is közös nyilatkozatot akart elfogadni az EU, de csak 26 tagállam támogatta, Magyarország vétózott. Az EU-ban egyedüliként nem kérünk a közös Pfizer-vakcinabeszerzésből.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?