Vajon azt is elmondta Orbán Karikó Katalinnak, hogy nem rendelünk több Pfizert?

  • Bányai György
  • 2021.05.24 19:59

Publicisztika

Az EU-ban egyedüliként nem kérünk a közös vakcinabeszerzésből. Van nekünk elég. Már el is felejtették, hogy alig két hete még Karikó Katalinnak hízelgett a miniszterelnök.

„Ma az országban – pillanatnyilag legalábbis – a legtöbb oltóanyag éppen a Pfizertől érkezett. Ezeknek a szállításoknak, valamint annak köszönhetően, hogy mi soha nem tekintettünk ideológiai kérdésként a vakcinára, és a szélrózsa keleti és nyugati irányából is vásároltunk, elmondhatjuk, hogy Magyarországon fordul át először az oltóanyagok piaca keresleti piacból kínálati piacba, vagyis mi érjük el Európában először azt az állapotot, hogy van elég oltóanyag minden olyan ember beoltására, aki kéri az oltást. Ha a Pfizer nem szállított volna 2,8 millió vakcinát, biztosan nem lennénk ennél a helyzetnél.”

Ezt Mondta Szijjártó Péter, amikor május 4-én találkozott a Pfizer magyarországi képviseletének vezetőjével.

Majd ugyanaznap, az Audival egy - főleg egyéb ügyben folytatott - tárgyalás után ezt közölte (jegyezzük meg, már a felütés is rendkívül tényszerű, biztosan alapos számítások előzték meg): "Ma nem csupán több munkanélküli, de több beteg és több halott is volna, ha a kormány nem a magyar emberek és a magyar gazdaság érdekeit képviselné, hanem ideológiai kérdést csinált volna az oltásból. Keletről eddig majdnem 4 millió adag vakcina érkezett, és a szállítók ígérete szerint a májusra tervezett 3,1 millió is megérkezik, méghozzá a vállalt határidő előtt."

Mindez kis idővel azután hangzott el, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közölte: legjobb az orosz, de szorosan nyomában a kínai vakcina. Majd pár nap múlva egyszer csak megjelent egy táblázat, mely szerint a legrosszabb mind közül a Pfizer. A statisztikából az derült ki, hogy már-már kockázatosabb azzal védekezni, mint be sem adatni semmit.

Ám amikor hirtelen el kellett érni a bűvös négymilliót, mégiscsak a Pfizert vetették be (mivel a Sinopharm-kampánnyal súlyos kudarcot szenvedtek). Hogy milyen fejetlenséggel, arra most nem vesztegetnénk szót, ennyire képesek, na, már nem is volt meglepetés. A Pfizer vakcináját mindenesetre pikk-pakk elhasználták, főleg iatalok. (Ne feledjük: akkor még nem a 16-18 év közöttiek, nagyrészt épp a nekik félretett kontingenst dobták a „szabad piacra” sürgősséggel.)

Eközben már érkeztek a hírek, miszerint a keleti vakcinákkal jóval nehezebb külföldre utazni. És egyébként is: sokaknál – főleg a nyugdíjas korosztályba tartozók közül – a kínai második adagja után hetekkel sem mutatható ki ellenanyag.

Mindenesetre az oltakozni kívánó tinédzsereket ez nem érintette, hiszen ők eleve csak Pfizert kaphattak. Ám aztán - nagyon helyesen - megnyílt ez a lehetőség idősebbek előtt.

A nagy eufóriában fogadta Orbán Viktor Karikó Katalint, akit korábban a kormányfő asszonyságként emlegetett. („Engem hívtak már ennél sokkal rosszabbul is” – felelte a riporter kérdésére a minap a Szeged TV-ben a tudományos kutató.) A miniszterelnök most már professzor asszonyként szólt róla.

A disznósajton is túlmutató lényegre fókuszált: „A legfontosabb mégiscsak az, hogy itt ismét egy nagy magyar teljesítménnyel állunk szemben. Ez szerintem nagy dolog, én is úgy éreztem, hogy van valami okom arra, hogy én is büszke legyek rá, pedig nem voltam ott a kémcsöveknél, amikor a kísérleteket folytatta Karikó professzor asszony, de mégis úgy magunkénak érezzük. A magyar szeret többes szám első személyben fogalmazni. Az államot is mi alapítottuk, a Szent István-i törvényeket is mi hoztuk, az angolokat is mi vertük meg a Wembleyben, meg Mátyás királynál is a mi seregünket nyögte Bécsnek büszke vára.” Nyögte, ez áll a leírt szövegben a miniszterelnok.hu-n. (Apró hazugság, mert a kormányfő eredetileg azt mondta: „nyomta” Bécsnek büszke vára, de hát ő tévedhetetlen, ha máskor nem, utólag.) Ám idézzük még egy kicsit a miniszterelnököt: „Azt biztosan állította a professzor asszony, hogy az, amit ő, illetve az ő kutatócsoportja – amiben még más magyarok vannak, szintén kisújszállásiak egyébként –, tehát amit ők kifejlesztettek, az egy olyan módszer, amely alkalmassá teszi az emberiséget arra, hogyha új mutánsok jönnek elő, akkor ebből a módszerből kiindulva, azt fölhasználva gyorsan tudunk újabb válaszokat adni. Tehát a biztonságérzetemet és az ország biztonságérzetét növeli mindaz a tudás, amit megszerezhettünk tőle, vagy megszerezhettem tőle tegnap.”

A történet pedig – az itt élők és figyelők számára logikusan – most éppen ott tart, pedig csak néhány nap telt el azóta: kell a francnak a Pfizer, főleg az Európai Uniótól nem.

Vajon ezt is elmondta Karikó Katalinnak a Karmelita kolostorban? És azt, amit legutóbb a Kossuth Rádióban az élő mikrofonállványnak? „Ezért úgy döntöttünk, személy szerint én is ezen az állásponton voltam, hogy körülbelül olyan 120 milliárd forintba kerülne még, amit pluszban rendelnünk, hogy nem szükséges azt kiadni, hiszen már megrendeltük, amit kellett. Azt meg végképp nem szeretjük, hogy egyetlen fajtából lehet választani. Tehát ha egyből veszel, akkor az általában nem neked kedvez, hanem az eladónak, és egyébként is a magyarok itt, a kommunizmus alatt megtanulták, hogy nem jó az ilyesmi.”

 
Karikó Katalin és Orbán Viktor
Forrás: koronavirus.gov.hu

Nem hát. Az a jó nyilván, hogy lényegében csak nyugati vakcinával a vállban lehet tortúra nélkül arrafelé utazni (nem úgy, mint – például – Bahreinbe és Mongóliába). Már bánják is a magyar emberek – a lábukkal szavaztak –, hogy a Pfizerben (meg a Modernában) bíztak elsősorban. Ám nem kell izgulni,

És az nem ismerős a kommunizmusból, hogy önellátóknak kell lennünk? (Az eddigi hírek szerint Debrecenben teljes, elölt vírusra alapozott vakcinát fognak gyártani, alapvetően tehát olyan technológiájút, mint a kínai.) A kormányfő ezt mondta. „Bezsákoltuk, amit be kellett, és elkezdtük építeni a saját gyárunkat. Tehát nekünk nem az örökkévalóságra kell gondolnunk, amikor megrendeléseket adunk le, hanem úgy számolunk, hogy 2022 őszén, 2022 év végéig legkésőbb Debrecenben megkezdi a gyártást az az új magyar vakcinagyár, amely egyébként az addig kifejlesztett magyar vakcinát fogja gyártani. Ha tehát 2022 után is szükség lesz koronavírus elleni vakcinára, nem fogunk vásárolni külföldről, mert lesz magyar, saját fejlesztésű vakcinánk, amit Magyarországon gyártunk.”

Megérkezett a zsákos ember. Több mint tíz éve, persze.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A szemfényvesztő

  • Rév István

A kora ötvenes évek egyik reggelén (április 4-én, hazánk felszabadulásának ünnepén, vagy talán május 1-jén, a munkásosztály nagy harci seregszemléjén, lehet, hogy éppen november 7-én, a nagy októberi forradalom évfordulóján) reménytelenül esett az eső (vagy fagyos szél fújt és hullott a hó). A rádióbemondó ismerős hangja azzal kezdte a híreket, hogy gyönyörű napsütésre ébredt az ország, mintha jókedvében a természet is ünneplőbe öltözött volna a nagy ünnepen.

Ártók

  • TPP

Dúsgazdagék esküvője a világ (jelen esetben Mexikóváros) többi részétől társadalmi és fizikai értelemben is elzárt, erődszerű villában.

Dobozok közt

  • - köves -

A Fontos Filmek (igaz történet, komoly igazságtalanság, komor hangvétel, megrendült taps, állófogadás Beverly Hillsben) két gyakori szereplője a hatalom megnyomorította kisember és az ügyét felkaroló, lelkiismeretes ügyvéd. Ők most a guantánamói fogolytáborban méregetik egymást az egyik olyan helyiségben, amit történetesen nem a fogvatartottak kínzására rendeztek be.

Az ellenállás melódiája

  • Bacsadi Zsófia

Az amerikai vidék, a Közép-Nyugat lakói, a „fehér szemét”, a redneckek (mindenki vérmérséklete szerint válogathat a rendelkezésre álló kifejezések között) sokáig az iszonyat, a jelenben velünk élő barbárság és elmaradottság jelképei voltak az amerikai filmben (A sziklák szeme; Gyilkos túra; A texasi láncfűrészes mészárlás).

Azok a pesti éjszakák!

  • Sándor Panka

Reisz Gábor érdekes formát választott első színházi rendezéséhez. A helyszín a Trafó frissen felújított kávézója, a Trafik, a leszűkített játéktérnek megfelelően a nézők száma is csökkentett. A színészek az asztalok között járkálnak, sőt az utcát is „elfoglalják”. A kávézó egyben nézőtér, színpad és díszlet is.

Senki földjén

Szegény Mikes Kelemen! Ha az utókor kíméletlenségét a félresikerült stílusimitációkban lehetne mérni, Rákóczi fejedelem kamarása alighanem országos rekorder lenne.

„Közben röhög rajtunk”

  • Soós Tamás

„Ha már az is gond, hogy valaki meleg, akkor mi hadd legyünk már heti két órában műhomokosok” – vallja a Dope Calypso. Az együttes június végén hozza ki Tears to Freshwater címmel a szintis powerpop felé elmozduló új lemezét. Sarkadi Miklós énekes-gitárossal és Kelemen László gitárossal a káoszos lemezírási folyamatról, a most különösen aktuális queer esztétikáról és a magyar zenekarok nemzetközi lehetőségeiről is beszélgettünk.

Asztaltársak

A Létbüfében egy asztalhoz vetődik a költő, a zeneszerző és az énekes. Nem tudni, hogy mit isznak, de egy pillanat alatt szót értenek egymással. Egyikük még a baby boom szülötte, a másik kettőt már az X generáció könnyezte ki, mint igazgyöngyöt a kagyló. Mindhármuknak van némi tapasztalata csalatásban és fenében, és úgy lépnek túl e mai kocsmán, hogy előttünk is kitárják a kocsmaajtót.

Nyelvvilág

  • Toroczkay András

Az ördögcérna maga a burgonyafélék családjába tartozó lombhullató cserje. Itt líciumként emlegetik, de hívják még farkasbogyónak vagy gojibogyónak is, és a regény világán belül a kisebbrendű idő- és dimenziókapuk (ha jól értem) jelenlétét jelzi.

Sűrű, sötét erdő

  • Melhardt Gergő

Nem emlegetik, nem írnak róla, egyetemen nem tanítják. Nincs róla semmi elnevezve, kötetei nehezen beszerezhetők, nem olvashatók online. Nem túlzás: a teljes és végleges elfeledéstől mentette meg a mostani (első) össz­kiadás ezt a nagy életművet. De milyen is ez az életmű? Mik a költészeti értékei? Meg tud-e ma szólítani minket, és ha igen, hogyan és mivel?

Doktor Faustus labirintusa

Balázs csodálatra méltó szörnyeteg volt. Briliáns társalgó, hihetetlenül szórakoztató asztaltárs. Reneszánsz fejedelmi udvarokban gennyesre kereste volna magát csak azzal, hogy szóval tartja a művelt társaságot – véget nem érő sziporkák, szójátékok, kultúrhistóriai, filozófia-, kritikatörténeti és irodalomelméleti futamok szövődtek hétköznapi pletykákkal, színes elbeszélésekkel, versidézetekkel és bohóctréfákkal egymásba cikázva, néhol követhetetlenül, de mindig nagystílűen.