Magyarország gáncsolta el Kína közös uniós bírálatát

  • narancs.hu
  • 2021. április 16.

Külpol

Van már így is elég baja az EU-nak Pekinggel - fejtegették magyar diplomaták.

Közös nyilatkozatban kritizálta volna Kínát az Európai Unió, a Hongkong önállóságát nagyban korlátozó nemzetbiztonsági törvény miatt, ám Magyarország megtörte az összhangot – értesült pénteken diplomáciai forrásokból a Reuters.

Az EU Nagy-Britannia és az Egyesült Államok támogatásával szólalt volna fel a hongkongi polgárok emberi jogainak védelmében. A terv szerint a nyilatkozatot hétfőn, az uniós külügyminiszterek jelenlétében fogadták volna el, ám magyar diplomaták jelezték: az Orbán-kormány vétózni fog, így nem lesz meg az egyhangú állásfoglaláshoz szükséges 27 aláírás sem.

 

A hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó

magyar diplomaták azzal magyarázták a döntést, hogy az EU már így is túl sok ügyben folytat vitát Kínával.

Nyilatkozatuk összecseng Szijjártó Péter március végi állásfoglalásával: külügyminiszter akkor azt mondta: „értelmetlen és káros” kínai vezetőket szankciókkal sújtani az ujgur kisebbség szisztematikus felszámolása és átnevelő táborokba zárása miatt – inkább életeket kellene menteni a járvány alatt. Szijjártó azt is hozzátette, a szigorú fellépés csak tovább mérgezi az Unió és Kína kapcsolatát.

A magyar kormánynak egyértelműen nem érdeke kiélezni ezt a viszonyrendszert: kínai hitelből, ám a nekik kedves cégek építhetik a 750 milliárdos Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszát, azt pedig január végén derült ki, hogy Budapesten,több mint 800 millió forintért épül majd campus a kínai Fudan Egyetemnek.

A Reuters értesülésével kapcsolatban megkerestük a Külgazdasági-és Külügyminisztérium sajtóosztályát. Kérdéseinkre - tolerálható-e a magyar kormány számára, hogy Hongkongban egy rendszerellenes Facebook-posztért is letartóztatás jár, mennyire vall keresztényi szemléletre szemet hunyni az ujgur népcsoport hatósági sanyargatása felett-  , ezt válaszolták:

Az Európai Unió már éppen elég nyilatkozatot fogadott el Hongkong ügyében, így az EU álláspontja világos mindenki számára. Semmi szükségét nem látjuk egy újabb nyilatkozatnak.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.